Eurózóna: Mindenki nyel vagy szétesik az egész

A Financial Times értesülései szerint az amerikai Citigroup küldött ki hivatalos emailt, amelyben az elemzők arról értekeztek, hogy a görögök már a húsvéti hétvégén kérvényezhetik az uniós hatóságoknál adósságtörlesztésük átütemezését.

A nyomozásnak legfeljebb elvi jelentőséget tulajdonít az Equilor, valós jogsérelem valószínűleg nem történt, de azt viszont jól mutatja az eset, hogy a görög tőkepiac és a politikai elit is mennyire érzékeny a csőddel kapcsolatos spekulációkra. Szerdán jelentős esésben voltak a görög részvényárfolyamok, míg a hozamok és a CDS-felár rekordszintre ugrottak.

Valószínűleg egy darabig még eltart a huzavona, és lehetséges, hogy ez a mostani „nyomozás” az athéni pénzügyi hatóság részéről is csak egy epizód ebben a vergődésben. A görögök csődje komoly mindenesetre földindulást idézhetne elő, annak ellenére, hogy meglepetést már nem kelthet. Az Equilor úgy látja, a történet negatív üzenete inkább az, hogy még egy ilyen kisebb ország esetében sem képesek az uniós tagállamok az adósságválság kezelésére, és ahogy korábban is átterjedt a görög pénzügyi pánik más országokra, egy csődhullám potenciális forgatókönyve is komoly megrázkódtatást okozhatna a térségben.

Hosszú távú megoldás mindenképpen az lehetne, ha a nagyobb finanszírozó országok rávennék egymást a kockázatközösség szorosabb kialakítására, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy létrejöhetne az eurókötvény-piac, ahol közösség egységes kockázatait finanszíroznák. Erre még abban az esetben is szükség lehet, ha az egyes nemzetgazdaságok fiskális politikájának összehangolás csak döcögősebben halad, hiszen ez a fajta politikai unió már olyan szuverenitási kérdéseket érinthet, aminek a harmonikus kialakítása évtizedeket vehet igénybe.

Ennyi idő nincs, ha Maastrichtban már előrefutottak az integrációval a tagországok, és kialakították a monetáris uniót, akkor nincs hátra út, muszáj a kockázatközösség irányába is lépéseket tenni, különben elkerülhetetlen a görög- és más legyengített tagállamok bedőlése, és újra napirendre kerülhet az eurózóna szétesése. Egyelőre a németek és más finanszírozók (hollandok, osztrákok, finnek) ellenállnak a kockázatközösség ötletének, de lehet, hogy a későbbi piaci kényszererők hatására revideálják hozzáállásukat.

Mint arról beszámoltunk, történelmi csúcsra szöktek fel a görög államkötvények hozamai tegnap azután, hogy a hét elején sorra jelentek meg a hírek az ország államadóssága átstrukturálásának, vagyis az államcsődnek elkerülhetetlen voltáról. A tízéves államkötvények kamatai 14,9 százalékra emelkedtek, ez a legnagyobb érték az euró görögországi bevezetése óta. Szintén rekordmagasságokba szökött a kétéves államkötvények hozama, amelyekre 22,9 százalékos kamatot kénytelen fizetni a görög állam a múlt heti 18,5 után.