Iszonyatos jövedelmi egyenlőtlenséget okoz a kormány

Az szja-változások jelentős növekedést válthatnak ki a magasabb jövedelműek ledolgozott óráiban és adózó jövedelmében, és így gazdaságélénkítő hatásúak, a foglalkoztatottak számára gyakorolt összhatásuk az adójóváírás kivezetése miatt negatív – állapítják meg az MNB közgazdászai. Kutatásukban arra is rámutatnak, hogy az eredményeket jelentősen befolyásolhatja, ha egyes intézkedések mellékhatásaként romlik az ország kockázati megítélése: egy ilyen esetben könnyen elképzelhető, hogy a kockázatok növekedése a magyarországi tőkebefektetések elvárt hozamán keresztül az adó- és transzferváltozások gazdaságélénkítő hatását teljes mértékben ellensúlyozza, vagy akár negatív tartományba taszítja.

Az intézkedéseknek mindemellett jelentős újraelosztási hatása van. A szociális juttatások változásai, akárcsak az adóváltozások, elsősorban az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokat sújtják, míg az intézkedések nyertesei javarészt magasabb keresetű háztartások. Összességében a jövedelemkoncentráció Dániához és Ausztriához hasonló szintről Németország szintjére emelkedik, amely körülbelül az EU-átlagnak felel meg, írja a friss MNB-Szemle.

A mikroszimulációs modellek az adó- és transzferváltozások hatását egyéni szinten vizsgálják, majd az egyéni hatásokat összeadva számítják ki a becsült makrogazdasági hatásokat – mutatnak rá a közgazdászok. „A mikroszimuláció előnye a makrogazdasági szintű módszerekkel szemben, hogy figyelembe tudja venni az egyes háztartások közötti különbségeket: egyes csoportokra jobban hatnak az adó- és transzferrendszer változásai, mint másokra, de csoportonként eltérő lehet a változásokra adott reakció is”.

A tanulmányban egy új viselkedési mikroszimulációs modell (Benczúr−Kátay−Kiss, 2011) segítségével a 2010-ben törvénybe iktatott, illetve a Széll Kálmán-tervben és a Konvergenciaprogramban megfogalmazott, adókat és jóléti támogatásokat érintő változásokat elemezték a szakértők.

A tőkét terhelő adók a jelenlegi kormányzati ciklus alatt bekövetkezett csökkentése − a szektorális különadók későbbi kivezetése és a hitelintézeti adók mérséklése esetén − összességében hosszabb távon jelentős tőkebeáramlást eredményezhetnek ami a foglalkoztatás mintegy 0,3 százalékos növekedését vonhatja maga után – állapították meg. „A munkát terhelő adókban bekövetkezett változások ugyanakkor negatívan járulnak hozzá a gazdaságpolitikai csomag foglalkoztatási hatásához. Míg a megvalósult és tervezett szja-csökkentés jelentős növekedést válthat ki a magasabb jövedelműek ledolgozott óráiban és adózó jövedelmében, és így gazdaságélénkítő hatású, a foglalkoztatottak számára gyakorolt hatása negatív”.

A szuperbruttósítás teljes kivezetése 0,8 százalékkal növelheti, az adójóváírás kivezetése megközelítőleg két, az egészségbiztosítási járulékok tervezett emelése pedig további 0,3 százalékkal csökkentheti a hosszú távú foglalkoztatást – írják az elemzők.

Az eredményeket befolyásolhatja az is, ha az adójóváírás kivezetése miatt veszteséget szenvedő munkavállalókat az adórendszeren vagy a minimálbér emelésén keresztül kívánja kompenzálni a gazdaságpolitika. Az elosztási hatásokat tekintve az adórendszer már megvalósult és most tervezett változásai összességében jelentős mértékben növelik a magas jövedelemmel rendelkező háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, míg az alacsonyabb keresetű háztartások számára az adójóváírás kivezetése számottevő veszteséget jelent – hangsúlyozták az MNB közgazdászai.

„Számításaink szerint a jövedelemkoncentrációt mérő GINI-mutató szintje 26,4-ről 30,4-re emelkedhet, vagyis Magyarország jövedelemeloszlása a 27 EU-tagország közül a hatodik legegyenlőbb eloszlásból a tizennegyedikké válhat”, zárul az elemzés.

A Gini-index bármely értéket felvehet 0 és 1 között; sokszor azonban százalékos skálára számítják át. A 0 érték azt jelzi, hogy az eloszlás egyenletes, az 1 azt, hogy egy pontra koncentrálódik. Nagyobb értékéhez nagyobb egyenlőtlenség tartozik.

Forrás: Wikipedia

A Gini-index bármely értéket felvehet 0 és 1 között; sokszor azonban százalékos skálára számítják át. A 0 érték azt jelzi, hogy az eloszlás egyenletes, az 1 azt, hogy egy pontra koncentrálódik. Nagyobb értékéhez nagyobb egyenlőtlenség tartozik.

Forrás: Wikipedia -->