Reptéri káoszt is okozhat az amerikai megszorítás

Barack Obama elnök nem sokkal péntek éjfél előtt írta alá a sequesterről szóló jogszabályt, miután a pár órával azelőtt tartott egyeztetéseken sem sikerült megállapodnia a képviselőházat uraló republikánusok képviselőivel az államháztartási hiány csökkentésének módjáról. Az idei deficit összege mintegy 845 milliárd dollár, míg az államadósság 16,6 ezer milliárdot tesz ki.

A sequesterről még 2011-ben az adósságplafon aktuális megemelésekor egyeztek meg a demokraták és a republikánusok azt remélve, hogy a fűnyíróelvszerű megszorítás alkalmazásának elkerülése érdekében a feleknek majd sikerül megállapodniuk a deficit kompromisszumos csökkentéséről.

Az alku elmaradásának fő oka, hogy a demokraták a deficitet nemcsak a kiadások csökkentésével, hanem részben adóemeléssel (például az olajtársaságok adójának növelésével, illetve a magasabb jövedelműek adókedvezményének csökkentésével) is kívánják lefaragni, míg a republikánusok ellenzik az adóemelést. Utóbbiak szerint már elég engedményt tettek az adóemelés terén, amikor tavaly év végén beleegyeztek abba – a 600 milliárd dolláros megszorítással fenyegető fiskális szakadék elkerülése érdekében –, hogy az évi 400 ezer dollárnál többet keresők esetében megemeljék az szja mértékét.

Az idei költségvetés 85 milliárdos zárolása amúgy egy tízéves csomag része, amelynek keretében összesen 1,2 ezer milliárd dollárral csökkentenék az állami kiadásokat. Az idei kiadáscsökkentési folyamat hét hónapon át tart majd, vagyis elég idejük lesz a demokratáknak és a republikánusoknak arra, hogy egy esetleges kompromisszumos hiánycsökkentési intézkedéssel időközben leállítsák a fűnyíróelvszerű megtakarítást.

Ha teljes egészében megvalósul a hét hónap alatt fokozatosan bevezetésre kerülő idei 85 milliárdos lefaragás, akkor annak mintegy felét, vagyis 43 milliárdos spórolást a védelmi költségvetésnek kell elviselnie. Utóbbi összeg a védelmi minisztérium idei büdzséjének mintegy 10 százalékát jelenti. Ennek keretében akár 300 ezer civil munkahely is megszűnhet a hadseregben, illetve a Pentagon mintegy 800 ezer civil alkalmazottját 22 napos kényszerszabadságra küldik. Emellett kevesebb forrás jut majd fegyvervásárlásra, támaszpontok üzemeltetésére és felújításra. Csökken majd a vadászgépek repülési óraszáma, illetve nem vezényelnek a meglévő egy repülőgép-hordozó mellé újabbat a Perzsa-öbölbe.

A 85 milliárdos spórolás másik felét a többi tárca között osztják szét, amelyek büdzséjét átlagosan mintegy 8 százalékkal csökkentik. Egyenként több százmillió dollárral csökkentik olyan országos szervek költségvetését, mint az egészségügyi pénztár, a vámhatóság vagy a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI). Emiatt kevesebb pénz jut majd oktatásra, így több ezer tanárt is elbocsáthatnak, valamint leépítések jöhetnek a repülőtéri biztonsági személyzetnél, valamint a légi irányítóknál is, ami miatt akár komoly fennakadások is előfordulhatnak az amerikai reptereken. Emellett a határállomásokon is jelentősebb sorok alakulhatnak ki, valamit az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés terén is fennakadások jöhetnek a szükséges elbocsátások miatt. A szövetségi hatóságok, hivatalok az elbocsátások mellett a Pentagonhoz hasonlóan 22 nap kényszerszabadságra küldik majd a munkavállalókat. Utóbbi összességében több millió embert is érinthet. Ezek ütemezéséről, illetve a leépítésekről a munkáltatók a napokban kezdik meg értesíteni az alkalmazottakat.

Barack Obama a pénteki egyeztetés kudarca után arról beszélt, hogy az automatikus kiadáscsökkentés miatt 750 ezer állás kerülhet veszélybe. Szakérői becslések szerint összességében 2013-ban és 2014-ben egymillió állás szűnhet meg a sequester miatt. A közszféra mellett a magánszektorban is leépítés jöhet az állami kiadáscsökkentés átgyűrűző hatása miatt. Például több hadiipari cég az állami megrendelések csökkentéseére hivatkozva közölte, hogy kénytelen lesz elbocsátásokba fogni. Az amerikai elnök szerint az amerikai gazdaság idei növekedési üteme 0,5 százalékponttal mérséklődhet. Hasonló megállapításra jutott az IMF is, amely közölte: legkevesebb 0,5 százalékponttal csökkenti majd a 2013-ra jósolt 2 százalékos növekedési adatot, ha a kiadáscsökkentést maradéktalanul végrehajtják. A Valutaalap egyben arra is figyelmeztetett, hogy a sequester lelassítja majd a világgazdaság növekedését is.
 

Egymást okolják

Barack Obama a pénteki egyeztetés kudarca után a megállapodás elmaradásáért a republikánusokat hibáztatta, és remélte, két hét vagy két hónap múlva ismét tárgyalóasztalhoz ülhet a képviselőházat uraló párt képviselőivel. A középosztály védelmezőjeként fellépő elnök reményét fejezte ki, hogy a republikánusok végeredményben beleegyeznek abba, hogy csökkentsék a főleg a leggazdagabbak által élvezett adókedvezményeket. A republikánusok viszont az elnök hajthatatlanságát okolták a kudarcért. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke szerint addig nem lesz kompromisszum, amíg Obama ragaszkodik az adóemeléshez. A Fehér Háznak és a republikánusoknak nemcsak a sequester ügyében kellene megállapodásra jutniuk, hanem március 27-éig egy másik kérdésben, az állami kiadások további finanszírozásáról is meg kell egyezniük. Alku hiányában ugyanis több kormányzati hivatal megbénulhat. Áprilisban pedig újabb konfrontáció várható az adósságplafon emelésével kapcsolatban.