Kétszeresen is rosszul járnak jövőre a kiskereskedők – derült ki az adótörvények tüzetes átnézése után. Kisebb tehernövekedést jelent számukra, hogy az elvárt nyereség kiszámolásakor a bevételből jövőre már nem lehet majd leírni a beszerzett áruk (szolgáltatások) ellenértékét.
Az elvárt nyereség továbbra is a bevétel két százaléka marad (ahogy volt), ám a kereskedőket érintő szigorítás lényege, hogy a profitnak a bevétel két százalékát kell elérnie, és az alapot nem lehet csökkenteni a beszerzésre fordított költségekkel. Aki nem éri el a minimális nyereségszintet ellenőrzésekre is számíthat, de többletadminsiztrációra mindenképp: hosszan kell indokolni az adóhatóságnak, hogy valaki miért nem elég nyereséges.
Nagyobb érvágást jelent azonban a szektornak, hogy a napi fogyasztási cikket áruló kiskereskedelmi üzleteknek az eddigieknél sokkal többet kell fizetniük az élelmiszerbiztonsági hálózat fenntartása címén. A sávos rendszerben felépülő, jócskán megemelt adóban – amit felügyeleti díjnak hívnak - a legtöbbet a Tesco fogja fizetni: a bevétel hat százaléka a teher a 300 milliárdot meghaladó forgalom után.
Tavaly a Tesco forgalma ennek több mint a duplája volt, a múlt évi bevétel alapján a cégnek egyedül 25,5 milliárd forintot kell megfizetni, míg a Spar megúszhatja 12 milliárddal. Az élelmiszerbiztonságért azonban a kicsik tesznek majd a legkevesebbet: 500 milliós forgalom alatt nem kell fizetni díjat, míg 50 milliárdig is minimális 0,1 százalékos lesz a teher. Így viszont versenyelőnyt azok a cégek kapnak, ahol a bevétel megoszlik az egyes egységek között, mert a hálózat lazább szervezésű – ilyen lehet a CBA és a Coop is.
A kereskedők legfeljebb annak örülhetnek, hogy a kártyás fizetések olcsóbbak lehetnek. Az ugyan a törvényjavaslatból és az indoklásból sem derül ki, pontosan mire gondol a jogalkotó, de valószínűleg a „fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés” a kártyás tranzakciókat jelenti.
Ahol 800 forint lesz az összesített teher egy évben – az érintés nélküli kártyák esetében pedig 500 forint, ami annyit jelent: a kormány mégiscsak szeretné a készpénzmentes formák alkalmazása felé visszaterelni a fogyasztókat.
Más kérdés: kedvező változásból kevesebb van az adótörvényben, mint szigorításból és adóemelésből, a kormány láthatóan mindenütt próbálkozott a bevétel megfogásával. Az internetadó mellett ezért jöhet a szeszes italok viszonylag nagy (akár ezer forintot is kitevő) adója, amely alól a pálinka mellett a „legalább hét gyógynövényből készült” italok, vagyis az Unicum – és társai – élvezhetnek mentességet. A pálinkánál pedig nem kell megijedni az EU miatt visszavont szabad főzési jogtól sem: ez annyit jelent ugyanis, hogy a főzés – és az üst – tényét le kell jelenteni az önkormányzatnak, és be kell fizetni ezer forint adót.
A főzhető mennyiséget ugyan korlátozzák ötven literben, de a jogszabály a túllépésnek csak egyetlen szankcióját ismeri: az italt meg kell semmisíteni. A hogyanról pedig nem szól senki. A kevésbé vidám változások közé tartozik az energiaadó emelése: itt a forint gyengülésével indokolják a vállalkozásoknál felhasznált energiára fizetendő teher több mint 5 százalékos emelését. A tételes adók közül haosnló ok miatt emelkedik még a fűtőolaj adója, és csökken az a visszatérítés – literenként 7 forinttal -, amit a fuvarozók kapnak a gázolajból.
A jövő évi változások érdekessége még a társasaági adókedvezmények rendszerének átalakítása: a kormány tulajdonképpen véget vet a sport- és filmtámogatásoknak. Egyrészt a támogatás már jobbára az adóhatóságon keresztül valósulhat majd meg (ez csökkentheti a lelkesedést), másrészt a korlátok is jelentősebbek lesznek. Ehhez képest az új adományozási formákkal (az egyetemekkel és a közhasznú szervezetekkel kötött megállapodások esetén) is szép adóleírásokat lehet elérni.
Számos változás szolgálja az áfa-csalások felszámolását, és vélhetően ez az indoka annak is, hogy a vámosok számos többletjogosítványt kapnak. Miniszteri utasításra (vagy a számvevőszék elnökének kérésére) utolóagos ellenőrzéseket hajthatnak végre, és eljárásaik során a kényszerítő eszközök széles választékából válogathatnak. A pénzügyőr jövőre már – az autópályák és autóutak kivételével – rendőrségi hozzájárulás nélkül rendelhet el útzárat, hogy tudjon ellenőrizni. Bemehet a magánlakásba (ha felettesei ezt jóváhagyják), és nem is lehet megállítani. A Nav hozzáférhet majd a gépjármű-nyilvántartás, és az útdíjrendszer adataihoz is, és ami nem volt még – alkalmazhatnak kutyákat is, mind kényszerítő eszközként, mind pedig felderítésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.