Rétvári: jelentősen bővülő források a gyermekétkeztetésben

Rétvári Bence, az Országgyűlés honlapján közzétett dokumentumban kitért arra, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek arányának csökkentése az Európa 2020 Stratégiában lefektetett irányelv, mely alapján Magyarország a gyermekes családok szegénységi rátájának, a súlyos anyagi nélkülözésben élők számának, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők számának 20-20 százalékos csökkentését vállalta 2020-ig, ami mindösszesen 450 ezer érintett szegénységből való kiemelését jelenti.

Az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó Nemzeti Reform Program szegénység csökkentését szolgáló céljaival és intézkedéseivel összhangban a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia is nevesíti, hogy bővíteni szükséges a térítésmentes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésben részt vevők körét.

Ezzel összhangban 2010-2014 között a központi költségvetésben mintegy 83 százalékkal, közel 24 milliárd forinttal, 2015-ben pedig 5 milliárd forinttal, összesen 58 milliárd forintra emelkedett a gyermekétkeztetés támogatása, ezáltal 2010-2015 között a gyermekétkeztetésre fordított központi költségvetési támogatás összege megduplázódott.

Hozzátette: a jövő évi költségvetés összesen 71,7 milliárd forint előirányzatot biztosít a települési önkormányzatok részére az intézményi gyermekétkeztetés, valamint a rászoruló gyermekek intézményen kívüli étkeztetésének egyes kiadásaihoz.

Ha összevetik a Fidesz-KDNP kormány által a szociális gyermekétkeztetésre szánt 71,7 milliárd forintot a szocialisták 29 milliárdjával, van miért szégyenkeznie az MSZP-nek - fogalmazott Rétvári Bence, aki rögzítette: a kormány arra törekszik, hogy ezen források tovább bővüljenek.

Emlékeztetett arra is, hogy a szabályok szeptemberi változásával mintegy 172 ezer 0-6 éves gyermek vált újonnan jogosulttá térítésmentes étkeztetésre, további mintegy 53 ezer 0-6 éves gyermek térítési kedvezménye pedig 50 százalékról 100 százalékra növekedett. Felidézte, hogy 2015 szeptemberéig a bölcsődei gyermekétkeztetésben részesülő 26 ezer gyermek 34,6 százaléka, az óvodaiban a 316 486 gyermek 43,8 százaléka, az általános iskolaiban a 581 248 gyermek 57,9 százaléka, a középiskolai gyermekétkeztetésben részesülő 89 790 tanulónak pedig 41,1 százaléka étkezett ingyenesen vagy kedvezményesen.

Beszámolt arról, hogy 2015-ben állami támogatásból 136 978, míg az önkormányzatok önerejéből további 4 652, azaz összesen 141 630 rászoruló gyermek részesülhetett ingyenes étkezésben a nyári szünidő folyamán.

Tekintettel arra, hogy a pályázati kiírás csak a nyári gyermekétkeztetés időtartamát, és azon napok számát határozza meg, melyeken a programban részt vevő települési önkormányzatoknak étkeztetést kell biztosítaniuk, csak az elszámolás során - október végén - derül ki, hogy pontosan hány gyermek hány napon keresztül vette igénybe a nyári gyermekétkezés lehetőségét.

A pályázatokkal ki nem merített mintegy 35 millió forint sem vész el a gyermekétkeztetés forrásaiból, hiszen a támogatási összeg szeptember 24-én esedékes előzetes elszámolását követően, legkésőbb november 20-ig külön kérelem nélkül utólagos támogatásként megkapják az önerőt biztosító települési önkormányzatok, melyet kizárólag gyermekétkeztetés, gyermek számára élelmiszercsomag céljára fordíthatnak.

Mindezen felül a bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermekek étkeztetésének célját szolgálja a 2015 szeptemberétől kiemelt projekt formájában megvalósuló, 29,94 milliárd forint forrásigényű "Szegény gyermekes családok és rendkívül alacsony jövedelmű személyek számára természetbeni juttatás biztosítása" elnevezésű intézkedés. Ez elsődlegesen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, intézményi étkeztetésben nem részesülő, 0-3 éves gyermeket nevelő vagy várandós anyával rendelkező szegény gyermekes családok részére biztosít élelmiszersegélyt rendszeres meleg étkezés, illetve segélycsomagok formájában - közölte.

Az államtitkár kitért arra is: az előzetes tervek alapján a rászoruló gyermekek részére a szünidei gyermekétkeztetést kötelező önkormányzati feladatként szükséges definiálni, mely feladat ellátásához a költségvetési fedezetet meg kell teremteni.