Közös álláspontra jutottak Görögország nemzetközi hitelezői

Schäuble úgy vélekedett, hogy a tanácskozás eredményeképpen a reformokat ellenőrző szakértők csoportja azzal térhet vissza Athénba, hogy áttekintse az eredményeket a felülvizsgálat lezárása érdekében.

Hozzátette, bízik abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is részt kíván venni a görög adósságrendezésben annak ellenére, hogy nem teljesen ért egyet az eurócsoporttal az adósságcsökkentést és a költségvetési célokat illetően.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke az értekezlet előtt elmondta. áttekintik hogy miként halad Görögország makrogazdasági kiigazítási programjának végrehajtása, külön kitérve a második felülvizsgálat lefolytatását célzó tervekre.

Aláhúzta, Görögország lényegesen előrelépett a reformok bevezetésében, az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfőn azt vizsgálják meg, hogy ezek az intézkedések elégségesek-e ahhoz, hogy a reformokat ellenőrző szakértők visszatérhessenek Athénba.

Hozzátette, Görögország jó és pozitív lépéseket tett, a görög gazdaság erősödik, ugyanakkor még többet kell tennie makrogazdasági kiigazítási programjával kapcsolatban. Athénnak komolyan kell vennie a program főbb elemeit, amelyek között szerepel a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása, a pénzügyi stabilitás biztosítása, a növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő reformok végrehajtása, valamint a kormányzati szektor modernizálása.

Dijsselbloem kiemelte: a Nemzetközi Valutaalap pozíciója nem változott. A valutaalap részt kíván venni a kiigazítási programban, ha egyetértésre jut az euróövezeti pénzügyminiszterekkel a görög adósságteher csökkentésének mértékéről és az Athéntól megkívánt gazdasági célokban.

A harmadik görög gazdasági kiigazítási program 2015 augusztusában indult el és a tervek szerint 2018. augusztus 20-ig tart.

A program keretében nyújtott legfeljebb 86 milliárd euró összegű pénzügyi támogatást az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) biztosítja.

A program általános célja annak biztosítása, hogy Görögország fenntartható növekedési pályára térjen vissza.

Görögországnak középtávon a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékának megfelelő elsődleges költségvetési többletet kell megcéloznia. Ezt elsősorban költségvetési reformok, az adókijátszás elleni küzdelem és ezzel egyidejűleg a kiszolgáltatott csoportok megfelelő védelme révén kell megvalósítania.