A csökkenő népesség miatt lassul, sőt még meg is állhat a foglalkoztatás bővülése

A munkakínálat növekvő trendjének visszafordulása egyre erősebben korlátozhatja a foglalkoztatás bővülését – következtet decemberi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Eszerint a folyamatosan csökkenő népesség, azon belül is a munkaképes népesség csökkenése lassan felőrölheti a foglalkoztatás bővülését, ami kedvezőtlenül hathat a gazdasági növekedésre is.

Az elmúlt években folyamatosan bővült a foglalkoztatás, a csúcs 2014-ben volt, amikor 110 ezer fővel dolgoztak többen Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az egyéb tényezők (munkahelyvédelmi akcióterv, nyugdíjfeltételek szigorítása, adóék csökkenése) továbbra is pozitív irányba húzzák a foglalkoztatást, de ezek hatása fokozatosan kifut. A demográfiai hatás így egyre jobban akadályozhatja az aktivitás és a foglalkoztatás bővülését, amely mindinkább mérséklődik, és 2020-ra nulla közelébe kerülhet. A demográfia változása miatt csökken a munkaképes korúak száma, és módosul az összetételük is.

A 15–74 éves korosztály tagjainak száma évente átlagosan 0,15 százalékkal esett 2000 és 2010 között, az azutáni tíz évben pedig már 0,4 százalékos lehet az átlagos éves fogyás.

Míg az elmúlt évtizedben csupán átlagosan 0,2 százalékponttal csökkentette a 15–74 évesek aktivitási rátáját a demográfiai összetétel változása, addig a mostaniban akár 1,7 százalékponttal is csökkentheti.

Így aligha meglepő, hogy az MNB hosszú távon is a mérséklődő demográfiai tényezővel kalkulál, és az sem, hogy a népességfogyásnak növekvő hatása lehet a foglalkoztatás bővülésére.