Szinte minden magyar cég részt vesz a világkereskedelemben

A magyar gazdaság jelentősen függ a külkereskedelemtől, hiszen a magyar GDP több mint 90 százalékát az export adja. Jákli Gergely szerint Magyarország export szerkezete két domináns szegmensre bontható:

A statisztikák alapján, aki ezekkel foglalkozik, az versenyképes az exportpiacokon

– mondta az EXIM vezérigazgatója.

A kockázatokról, veszélyekről szólva a koncentrációs kockázatot emelte ki, ugyanis a magyar gazdaság nagyon nyitott, jelentősen függ a külpiacoktól, elsősorban Németországtól.

Az Európai Unión kívüli piacokon is terjeszkedni kell, növelni kell ezen piacok részesedését.

A darabszámot nézve az EU-ba irányuló export 98 százalékát adják a családi vállalkozások, ugyanakkor volumenben ez csak 40 százalékot jelent – hangsúlyozta Jákli Gergely, hozzátéve, hogy állami exportösztönzőként az a feladatuk, hogy ezeken a súlyokon javítsanak. Szintén a családi vállalkozások súlyát növeli, hogy a foglalkoztatottak 68 százalékát a kkv-k adják.

Az EXIM készített egy felmérést, amely szerint az ügyfeleik 61 százalékának nem változott az export árbevétele, néhány százalékuknak pedig csökkent – ezen szintén javítani kell. Arra a kérdésre, hogy a cégek miért lépnek ki az exportpiacokra, jellemzően a nyereség növelését, az értékesítés emelését, az új piacokhoz való hozzáférést, valamint a versenyképesség javítását említették a cégek.

Van vállalkozói kedv a magyar cégekben

– hangsúlyozta a vezérigazgató. A felmérésükből az is kiderült, hogy leginkább a bonyolult jogi környezet akadályozza a külpiacokra lépő vállalkozásokat.

Az EXIM az idei első félévben 135 milliárd forint hitelt helyezett ki, aminek 56 százaléka a kkv-szektorba ment.

Az idei első két negyedévben egymást követően a folyósítások döntő része a kkv szektorba érkezett – tette hozzá Jákli Gergely.

Az információ nagy érték

Akit érdekel az export lehetősége, az kezdje az információgyűjtéssel – tanácsolta a panelbeszélgetésen Horváth Bálint, a környezetvédelemmel, víztisztítással foglalkozó Pureco egyik tulajdonosa, ügyvezetője. Szerinte mindenképpen érdemes felvenni a kapcsolatot a külgazdasági attasékkal – akik a mi adónkból vannak fizetve, ez a dolguk, hogy segítsenek. Az információk megszerzése terén Horváth Bálint szerint a kormányzat nagy segítséget tud nyújtani.

Dévai Endre, az orvosi eszközöket gyártó Innomed Medical elnöke szerint nem jó ezt „segítségnek” nevezni, ugyanis „ilyen nincs a világban”, valami mindig van segítség mögött, hiszen „üzletről beszélünk”. Elmondta, hogy nagyon régóta áll kapcsolatban az EXIM-mel, aminek megvoltak a pozitív hozadékai is: „amint a kereskedelmi bankunk megtudta, hogy az EXIM finanszírozná egy projektünket, egyből előálltak egy jobb ajánlattal”.

Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar egy fiatal piacgazdaság, nincsen 30 éves. A lehetőségekről és a kihívásokról szólva négy fő fókuszt emelt ki:

Elmondta azt is, hogy a magyar Eximbank a legtöbb olyan termékkel rendelkezik, amivel a külföldi versenytársai is.

Több piacon kell ott lenni

Horváth Bálint hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a több piacon való jelenlét, ez a sikeresség egyik mérőfoka is. Véleményét osztja Dévai Endre is. Ő egy amerikai szakértőtől azt hallotta, hogy ha a teljesítményéből valaki 10 százalékkal nagyobb részesedéssel bír, az már életveszélyes, ugyanis így könnyedén bekebelezhető. Tehát szerinte minimum 10 piacon ott kell lenni, lehetőleg minél több termékkel. „Nincs is olyan piacunk, amely a bevételeinkből 7 százalékkal nagyobb részesedéssel bírna” – tette hozzá Innomed Medical elnöke.