Tízmilliárdokat spórolt a cégeknek az állam

Jelentős változás az európai uniós pályázatokon részt vevő magyar vállalkozások életében, hogy egy kormányhatározat értelmében a szeptember 7. utáni támogatói szerződések esetében a korábbi 50 százalék helyett már csak az elnyert támogatás 25 százalékát lehet felvenni előlegként, a kutatás-fejlesztési projekteknél pedig 75-ről 50 százalékra csökkent ez az arány. Egyes szakértők szerint érdemes lett volna ezt már januárban meglépnie a kormánynak, így az év eleje óta kisebb mértékben növelte volna az államháztartási hiányt a nyertes pályázatok hazai előfinanszírozása, mások szerint viszont a kkv-szektor többségének súlyos pénzügyi gondot okozott volna a korábbi szigorítás. A Világgazdaság számításai egyértelművé tették, hogy a céges pályázatok folyósítása nem terhelte meg jelentősen a költségvetést, miközben hatalmas terhet vett le a versenyszféra kisebb szereplőinek válláról.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) a szeptember 7-i dátum előtti, idei támogatói döntéseket áttekintve megállapítható, hogy ebben az időszakban 4048 vállalkozásnak ítéltek oda 128,67 milliárd forintot.

Ezt az összeget prioritásokra bontva azt is látni, hogy előlegként 72,84 milliárd forint üthette a kedvezményezettek markát, de be kellett volna érniük 41,56 milliárddal, ha a szeptemberi módosítás már 2018. január 1-jén életbe lép. Ne feledjük, az érintettek döntő többsége nem nagyvállalat, hanem mikro-, kis- és középvállalkozás, amelynek a kedvezőbb előlegfelvétel híján könnyen veszélybe sodródott volna a beruházása, fejlesztése.

A vizsgált időszakban a Ginop 1-es – a kkv-k versenyképességének javítását célzó – prioritásánál ítélték oda a legnagyobb összegű EU-s forrást: a 746 nyertes pályázat 52,5 milliárd forint támogatással párosult. A régi rendszer szerint ennek a felét, 26,25 milliárd forint előleget vehettek fel a cégek, ha viszont januártól élt volna az új szabályozás, mindössze a negye­dével, 13,13 milliárddal kalkulálhattak volna. Ami egy átlagos pályázatnál azt jelenti, hogy az elnyert 70 millió forintból a projektgazda akár 35-öt is felhasználhatott a beszerzendő munkagép megrendelésekor, a múlt hónap óta viszont – ennél a példánál maradva – 17,5 millió forint a plafon.

A megítélt forrás nagyságát tekintve a Ginop 2-es prioritása, a kutatás-fejlesztés következik a sorban, ahol 75-ről 50 százalékra mérséklődött az előlegfelvétel felső határa.

Idén január 1-je és szeptember 7-e között nem kevesebb, mint 3609 kedvezményezett üdvözölhette a 41,1 milliárd forintos támogatói döntést, amelyből 30,82 milliárdot fel is vehettek előlegként, a hatályos rendszerben azonban ez az összeg is csak 20,55 milliárd forint lehetett volna. A kutatás-fejlesztés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a magyar gazdaságpolitika iparágakon átívelő szemléletmóddal azokat a technológiákat támogatja, amelyeknek továbbgyűrűző hatásaik vannak.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja