Az átmenet nélküli kilépés esetén az export-import-vámszabályok azonnali hatálybalépésével kell számolni. Ennek azonban számos olyan gyakorlati következménye is van, amelyre felkészülni – a negatív forgatókönyv megvalósulása esetén – rendkívül rövid ideje maradhat az érintett piaci szereplőknek.
Kevesek által ismert például, hogy a magyar webáruházak egy jelentős része az Egyesült Királyságba van bejegyezve. Ezek amennyiben készletüket továbbra is ott tartják fenn, a vámolási költségek felmerülésével, illetve akár az áfaterhek növelésével is számolhatnak.
Amennyiben egy brit kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező cég eddig vámhatóságot érintő tevékenységet nem folytatott, annak most a vámigazgatási eljáráshoz, speciális azonosítót, úgynevezett VPID számot kell igényelnie. A rövid felkészülés során ajánlott lesz közvetlen, vagy közvetett vámügynök alkalmazása, amely a hatóság előtti eljárás során kellő ismerettel és gyakorlattal tudja az ilyen tapasztalatokkal nem rendelkező vállalkozások tevékenységét támogatni.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a közvetett vámügynökök alkalmazásával legtöbb esetben mentesülni lehet az import áfa finanszírozásától. Az import során a vámolás sokszor már az EU másik tagállamában megtörténik, ilyenkor akár mellőzhető az import áfa megfizetése, azonban ekkor – szemben a hazai vámkezeléssel – az EKAER bejelentés lesz megkerülhetetlen.
Fontos kiemelni, hogy a kilépéssel a 2018-ban a magyar adóalanyok által megfizetett brit áfa visszaigénylési kérelemének elektronikus benyújtására is csupán március 29-ig lesz mód.
Ugyanakkor pozitív következmény lesz, hogy brit magánszemélyek számára nyújtott egyes szolgáltatások esetén a későbbiekben már nem kell magyar áfát felszámítani. Ilyenek például a reklámszolgáltatások, az adatfeldolgozás és információközlés, a tanácsadási tevékenység, és egyes pénzügyi szolgáltatások is.
A közösségen belül olyan jól bevált és szívesen alkalmazott megoldások, mint a vevői készlet, a háromszög, vagy láncügyeletek is új megközelítést igényelhetnek a későbbiekben, amennyiben az ügyletek kiinduló, vagy végpontja az Egyesült Királyságban lesz.
Mint ismert, a londoni parlament alsóháza várhatóan 2019. március 12.-i ülésnapján dönt – immár nem először – arról, hogy ratifikálja-e az ország Európai Unióból történő kilépését szabályozó megállapodást. Amennyiben a brit honatyák többsége nemmel szavaz, akkor másnap még egy szavazás lesz arról, hogy támogatják-e az úgynevezett megállapodás nélküli kilépést. Erre akkor is sor kerülhet, ha egy kijelölt rövid átmeneti időszakot jelölnek ki, ám az ismételten megállapodás nélkül telik el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.