KSH: meghaladta a 400 ezret a bruttó átlagkereset

Áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért 9 százalékhoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 410 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el.

Fotó: KSH

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,3 százalékkal nőtt a tavaly áprilisihoz képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 361 900 forintra becsülhető, 8,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az év első négy hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,9 százalékos növekedése mellett – közölte a KSH.

Az ITM szerint 88 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése

A bérek alakulása a versenyszektorban alapvetően a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 8 százalékos további növelése közvetlen és továbbgyűrűző hatásának, az állami tulajdonú közszolgáltató vállalatok bérintézkedéseinek, és a közszférában zajló folyamatoknak tudható be.

Önmagában a 2020. évi 8 százalékos minimálbér-emelés nemzeti valutában számolva és vásárlóerő-paritáson a kilencedik legmagasabb mérték az Európai Unión belül – tette hozzá az államtitkár.

A nemzetgazdaságban 2020. első négy hónapjában átlagosan 3 millió 99 ezren álltak alkalmazásban, 84,7 ezer fővel (-2,7 százalékkal) kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.

A foglalkoztatás megtorpanásában a koronavírus-válság döntő szerepet játszott, ugyanakkor a kormány által időben meghirdetett Gazdaságvédelmi Akcióterv sikeresen reagált a kialakult helyzetre. Az ITM által koordinált bértámogatási programokkal eddig több mint 225 ezer munkahelyet sikerült megvédeni.

A munkahelyvédelmi bértámogatásban országosan mintegy 185 ezer munkavállaló részesült, a munkahelyteremtő bértámogatás pedig 25 ezer ember elhelyezkedését tette lehetővé. Emellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre is több mint 16 ezer munkavállalóra érkezett be kérelem. A programok mostanáig összesen több mint 15 ezer vállalkozásnál teszik lehetővé a képzett munkaerő megtartását. Az Európai Bizottság napokban közzétett jelentése szerint a foglalkoztatási várakozások az uniós tagállamok közül Magyarországon a legbizakodóbbak.

Nem csak az alacsony keresetűeket fenyegeti az elbocsátás

Egyelőre úgy tűnik, hogy a koronavírus munkaerőpiaci hatása mérsékelten jelentkezett a bérkiáramlásban – mutat rá Virovácz Péter, az ING elemzője.

A részleteket vizsgálva elmondható, hogy elsősorban a versenyszférában zajló folyamatok miatt mérséklődött a bérnövekedés.

Itt ugyanis 8,7 százalékkal vagyis 195,7 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók létszáma az egy évvel korábbihoz képest.

Ezzel párhuzamosan a bérnövekedés üteme 7,7 százalékra lassult. Ezen adatok együttese azt mutatja, hogy az elbocsátások nem feltétlenül csak az alacsonyabb keresetűekre vagy nem csak az átlagnál alacsonyabb átlagkeresetű szektorokra koncentrálódtak.

Az április adatok három szektort jeleznek, ahol éves összevetésben csökkentek a keresetek:

A költségvetési szférában ezzel szemben a bérrendezések hatására az előző hónaphoz képest gyorsult a keresetek emelkedése, 9,6 százalékos növekményt mutatva az előző év azonos időszakához képest. E mögött elsősorban a közigazgatásban dolgozók béremelése húzódhat meg.

A jelenlegi adatok fényében úgy látjuk, hogy az év eleji bérrendezések hatását (mely jellemzően egészében csak az április adatokban szokott jelentkezni) a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt befolyása mérsékli.

Habár a gazdaság újranyitása révén ismét emelkedhet a betölthető álláshelyek száma, a munkavállalók közti verseny lefelé nyomhatja a bérnövekedési ütemet. Mindezek alapján úgy véljük, hogy a következő hónapokban tovább lassulhat a bérdinamika és az idei év egészében 6-8 százalék között alakulhat a mutató.

Rosszabb alkupozíciók várják a munkaerőpiacra belépőket

A bérek lefele meglehetősen rugalmatlanok, így a munkaerő kínálat megugrása láthatóan az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát lassítja némileg, de a fordulatnak minimális az esélye – mutatott rá Horváth András, a Takarékbank elemzője.

Ágazati szinten a leginkább érintett terület a teljes kereslet kieséssel szembesülő és elsősorban alacsony képzettségűeket foglalkoztató turizmus, vendéglátás, ami immár a szektor bérdinamikáján is látványosan negatív nyomot hagy, míg például a szintén leálló légiközlekedésben a pilótákat és a technikai személyzetet szinte lehetetlen lenne gyorsan pótolni újraindulás esetén, így itt inkább a megállapodásra törekednek a cégek, de

az építőiparban, a kereskedelemben és az egészségügyben is átlag feletti a növekedés továbbra is.