Az elszabaduló államadósság okozhat gondot a válság után

A válságok nem mindig hasonlítanak egymásra, 2009-ben 0,1 százalékkal esett a globális GDP, míg idén várhatóan 4,4 százalék lesz a csökkenés – mondta Mojmír Hampl, az INEV igazgatósági tagja, a Cseh Nemzeti Bank korábbi alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján.

A nemzetközi kereskedelem viszont akkor 19 százalékkal zsugorodott, idén 11 százalék lehet a mérséklődés.

Csehországban 7,2 százalékkal eshet vissza a gazdaság teljesítménye a becslések szerint. A koronaválságban azok az országok ellenállóbbak, amik a helyi gazdaságra építenek és kevésbé globalizáltak – mutatott rá Mojmír Hampl.

Erős deflációs nyomás alakult ki, a fogyasztói kosarak jelentősen megváltoztak, többet költünk ételre, kevesebbet utazásra, vendéglátásra. A cseh jegybank korábbi alelnöke hangsúlyozta: az államadósság nagyon gyorsan emelkedik, a második világháború utáni szintet is meghaladja.

Egyes országokban gyorsabb, máshol lassabb lesz a talpraállás, a különbség abból adódik, hogy a fejlett országokban eleve alacsony volt a kamatkörnyezet, így nincs tér élénkítésre – hívta fel a figyelmet Svatopluk Kapounek, a Cseh Közgazdasági Társaság elnöke, a Brnói Mendel Egyetem tanára.

A feltörekvő országokban viszont van lehetőség kamatváltoztatásra. A professzor aláhúzta: nem hiszem, hogy probléma lenne a kötvénypiacon, viszont a túl nagyra növő államadósság komoly fejtörést jelenthet a jövőben.

A koronavírus gazdasági hatása nagyon mély volt, viszont rövid ideig tartott – hangsúlyozta Martin Šuster, a Szlovák Közgazdasági Társaság elnöke, a Szlovák Nemzeti Bank kutatási igazgatója. A válság előtti gazdasági teljesítményt 2021 végén, 2022 elején érhetjük el.

A válság előtt a lakosság 53 százalékának kevesebb, mint 6 hónapra elég megtakarítása volt, minden tizedik család hónapról hónapra élt.

A lezárások első 8 hetében a vállalkozásokat kevésbé érinti a korlátozás, ezután viszont először a kkv-k kerülnek bajba, majd a nagyvállalatok mozgástere is csökken.

A szakértő kutatása rávilágított: vissza kellene vezetni az örökösödési adókat a régió országaiban, ebből finanszírozni lehetne az idősek ellátását, ami egyre nagyobb terheket ró a költségvetésekre.