Az önkéntes nyugdíjpénztárak – idén először kiszámított – átlagos 30 éves teljes költségmutatója 0,84 százalék volt, míg korrigált díjterhelési mutatójuk 0,78 százalékra rúgott – derül ki az MNB legfrissebb közleményéből.
A jövőt egy feltételezett összegű tagi megtakarítással és a pénztár közvetett költségeivel is modellező TKMNyp összevethető az élet- és nyugdíjbiztosítások azonos mutatószámával, ami erősíti a transzparenciát, valamint a pénztári szektoron belüli és a szektorközi versenyt.
Az adott éves adatok alapján kalkulált korrigált díjterhelési mutató a 2019-es kiváló hozamok utáni befektetési költségek miatt nőtt enyhén.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző átlagos korrigált díjterhelési mutató bő 30 százalékkal csökkent 2002 óta. A jövőben várható anyagi terheket bemutató teljes költségmutató (TKMNyp) alapján pedig a pénztárak jelentős kihívói a hasonló célú élet- és nyugdíjbiztosításoknak.
A nyugdíjpénztári költségek átláthatóságának erősödésével ráadásul tovább csökkenhetnek majd a tagokat terhelő költségek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss összefoglalójából.
A jegybank ajánlása alapján először 2020-ban kiszámított átlagos 30 éves TKMNyp 0,84 százalék volt a pénztárszektorban.
E mutató a pénztártag hosszú távú jövőbeni megtakarításait modellezi, s a befizetésekből, megtakarításából levonandó terheknél a befektetések közvetett terheit (pl. a portfóliókban lévő befektetési alapok költségeit), illetve a választható portfóliós piaci szereplőknél a különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi.
A TKMNyp-t a pénztárak több időtartamra, illetve portfóliónként is kiszámítják. Ezeket saját weblapjaikon is közzéteszik, illetve azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel.
A szektor átlagos korrigált díjterhelési mutatója (a 2018. évi 0,75 százalék után) tavaly 0,78 százalék lett, döntően a 2019. évi kiváló hozamok után kifizetett befektetési költségek (sikerdíjak) enyhe emelkedése miatt. E visszatekintő jellegű mérőszámnál a működésre levont díjakat a teljes tagdíjhoz viszonyítják, így kiszűrve az utóbbitól független pénztári vagyonnövekedés zavaró hatását.
Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok egyaránt azt jelzik,
hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon 1 százalék alatt marad.
A pénztári szektor így – más megtakarítási formák költségeivel összevetve – változatlanul versenyképes öngondoskodási formát kínál az idős korukra előtakarékoskodó állampolgároknak.
A 2020. évi rendkívüli járványhelyzet miatti kényszerű pénztári intézkedések átmenetileg növelhetik a szektor költségét. A pandémia miatt (is) egyre jobban terjedő elektronikus ügyintézési csatornák terjedése viszont mérsékli a pénztárak adminisztrációs anyagi terheit. Utóbbi hatása hosszabb távon jelentkezhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.