BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Brüsszel előtt a helyreállítási tervünk

Magyarország a gazdaság ellenálló képességének fokozására helyezi a hangsúlyt az Európai Helyreállítási Alap programozása során. Ha a politikai viták véget érnek, óriási pénzeső elé nézhet az ország a következő években.

Nem befolyásolja a tárgyalások menetét az Európai Bizottsággal fennálló politikai jellegű vita

– így reagált a Világgazdaság kérdésére Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) euró­pai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az Európai Helyreállítási Alap (RRF) részleteit ismertető sajtóeseményen.

Fotó: Shutterstock

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel együtt kész megvétózni az uniós pénzügyi alapok küszöbönálló elfogadását. Az ITM államtitkárától azt is megtudtuk, hogy a kormány nemrégiben benyújtotta Brüsszelnek a Magyarország helyreállítási és ellenálló képességi terve elnevezésű dokumentumot. Amennyiben minden vitás kérdés lezárul,

hazánknak a helyreállítási alapból 2018-as árfolyamon számolva mintegy 5760 milliárd forint jár a 2021-ben kezdődő hét évben.

A bizottság idén májusban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra reagálva

tett javaslatot a 750 milliárd euró összköltségvetésű Next Generation EU ideiglenes helyreállítási eszközre.

A támogatási forma újdonsága, hogy az uniós testület vissza nem térítendő források mellett közös hitelfelvétellel segítené a bajba jutott tagokat. A gazdasági megrázkódtatás különösen érzékenyen érintette a turizmusnak erősen kitett dél-európai országokat, így a legtöbb vissza nem térítendő forrást is ezek a nemzetállamok kaphatják a jövőben. Fontos hozzátenni, hogy a nemzeti borítékok arányainak meghatározásánál a fő szempont a munkanélküliségi ráta volt, emiatt a szerkezeti átalakításokat sikerrel levezénylő országok – köztük Magyarország – büntetésként értékelték a brüsszeli javaslatot.

Fotó: Európai Bizottság, VG-grafika

Bár hazánk a strukturális alapok esetében az egyik leginkább támogatottnak számít, ezúttal csak a középmezőnyben helyezkedik el, a 6,3 milliárd euró vissza nem térítendő forrás mellett 9,1 milliárd euró hitel jut Magyarországnak a 2021–2027 közötti időszakban. Ágostházy Szabolcs kiemelte, hogy alapvetően más megközelítésből indul ki a két pénzügyi alap, ugyanis az RRF esetében a források nem közvetlenül jutnak el a pandémia által sújtott szereplőkhöz, sokkal inkább a gazdaság ellenálló képességét és a versenyképességet erősítő intézkedésekre helyezi a hangsúlyt. A kormány üdvözli, hogy az EU ezúttal nem konkrét beruházásokat, hanem társadalmi és gazdasági szintű reformokat vár el a tagállamoktól.

Kiderült az is, hogy a strukturális alapoktól eltérően nem számlák alapján történik a kifizetés,

hanem a társadalmi hasznosság mércéje szerinti mérföldkövek mentén, ami a tervezés szerepét erősíti. Ugyanakkor leszögezte, hogy mindkét terv azonos társadalmi helyzetképből indul ki, ennek köszönhetően a programok között teljes a szimbiózis, sőt átfedések is vannak. Az államtitkár előrebocsátotta, hogy a szervezetrendszert a jövő év elején állíthatják fel, valószínűleg a Miniszterelnökség égisze alatt, de további részleteket nem árult el, mivel még zajlanak az egyeztetések a bizottsággal.

Az operatív programok 2021 elején jelenhetnek meg, az első kifizetésekre azonban csak jövő ősszel kerülhet sor. A Világgazdaság kérdésére Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének gazdasági szakértője elmondta, hogy a tárgyalások során felkészült volt a magyar fél, kifejezetten jó tervet kaptak.

Kiemelte: abban bíznak, hogy politikai vitáktól mentesen zajlik majd a további egyeztetés.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.