Magyar vétó helyett kompromisszum jöhet

Az uniós jogállami vita a pénzügyi integráció mélyüléséről szól

– mondta a Világgazdaságnak Magas István, a Corvinus Egyetem oktatója, miután arról kérdeztük, mekkora az esélye egy költségvetési vétónak. Hozzátette: rendkívül nagy összegről van szó, ezért közérdek a megállapodás. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt az uniós vezetőknek, kilátásba helyezve, hogy kész megvétózni az EU-s büdzsét és a helyreállítási alap küszöbönálló elfogadását, ha jogállami feltételekhez kötik a tagállamokat illető források kifizetését.

A magyar kormányfőhöz csatlakozott a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki is. Erre azután került sor, hogy az Európai Unió Tanácsának soros német elnöksége és az Európai Parlament delegációja megállapodásra jutott a pénzügyi alapok kritériumrendszeréről. Így a jövőben,

ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely tagállam megsérti a jogállami normákat, kezdeményezheti eljárás megindítását.

Korábban attól lehetett tartani, hogy a britek kiválása miatt Magyarország forrásvesztést szenved el, ezzel szemben a következő hétéves ciklusban minden korábbinál több uniós támogatáshoz, a helyreállítási alappal együtt több mint 51 milliárd euróhoz juthat hozzá.

Erősödő közös költségvetési gondolkodás van az EU-ban, amely próbál saját forrásokat is rendelni a büdzséhez, a pénzügyi integráció további lépése a közös adópolitika lehetne

– véli Magas István. Az utóbbi kérdésben viszont határozott a magyar kormány álláspontja, többször világossá tette, hogy nem ért egyet az adóharmonizációval, mivel az veszélyeztetheti a magyar gazdaság alacsony adókra építő versenyképességét.

A magyar–lengyel vétóval egyúttal bizonytalanná válna az uniós kifizetések 2021-es elindulása.

Erre utalt legutóbb Michael Roth, a német kormány Európa-ügyi minisztere. Arra kérte a magyar kormányt, hogy ne akadályozza meg a pénzügyi alapok elfogadását, mivel a vétóval az egész uniós költségvetési döntéshozatal elakadna. A kohéziós forrásokra most elsősorban a déli tagállamoknak van égető szükségük: miközben a visegrádiak jelentős versenyelőnyre tettek szert az elmúlt évtizedben, a mediterrán gazdaságokban a szerkezeti problémákat még mindig nem sikerült kezelni.

A Corvinus Egyetem professzora úgy véli, a tét nagysága miatt lesz valamilyen kompromisszumos megállapodás, nehezen tudja elképzelni, hogy valamelyik fél él a vétóval. Igaz, a Brexit kapcsán is bebizonyosodott, hogy nem mindig a pénzügyi érdekek kerekednek felül. Folytatás holnap a tanácsban, ahol a német soros elnökség várhatóan mindhárom rendelettervezetet szavazásra bocsátja.