Utolsó utáni esély a békés Brexitre

Az uniós diplomácia körmére ég a brit probléma, mi­után napokra háttérbe szorult, mert más, fajsúlyos kérdésekre kellett választ találniuk az Európai Unió állam- és kormányfőinek a múlt heti találkozójukon.

Ha a kereskedelmi tárgyalások Londonnal nem vezetnek sikerre, január 1-jétől szabályozatlanná válnak a kapcsolatok, kaotikus viszonyok alakulnak ki a határokon, és jelentős gazdasági károk várhatók.

Folyik a készülődés a kudarcra. A brit királyi flotta négy hajót készít fel, hogy elfogja a felségvizekre illegálisan betévedő uniós halászokat, ha nem születik egyezség, Brüsszel pedig jegyzékben figyel­meztette a tagállamokat, hogy ne kössenek külön megállapodásokat a gazdasági kapcsolatokról Boris Johnsonékkal. A sokadik határidő tegnap járt le, de a brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tárgyalások folytatásáról egyezett meg.

Ezt megelőzően pénteken tovább szánkázott lefelé a font, és egy hónapos mélypontot ért el a dollár ellenében. Még a csúcs előtt Boris Johnson és Ursula von der Leyen vasárnapra halasztotta a kereskedelmi tárgyalások befejezésének határidejét.

Pénteken még mindketten azt mondták: valószínűbb, hogy nem lesz megállapodás, tegnap azonban, miután előre­haladás mutatkozott, az egyeztetések folytatásáról döntöttek.

A halászati jogokról is tovább folyik a vita, de a sorsdöntő kérdés az, hogyan biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket a jövőben a brit és az uniós vállalkozásoknak, és milyen módon rendezzék a vitákat. Brüsszel ragaszkodik egy olyan mechanizmushoz, amelyben a brit jogszabályokat a jövőbeli európai uniós változásokhoz igazítanák, de egyelőre nem sikerült olyan megoldást találni, amelyre a britek azt mondanák: nem csorbítaná a szuverenitásukat, amelynek visszanyerése az EU-ból való kilépésük célja volt.

A négy és fél éve folyó tárgyalások felborításának ódiumát nem szívesen vállalná fel egyik fél sem, ugyanakkor Johnson csak annyi engedményt tehet, amennyivel nem veszíti el a hazai támogatottságát.

Miután az EU-csúcs csütörtökön megoldotta a legfájóbb belső konfliktust, elhárítva az 1800 milliárd eurós költségvetés és kilábalási csomag ellen emelt magyar–lengyel vétót, az Európai Tanács még hajnalig tárgyalt a következő költségvetési ciklus gerincének szánt klímastratégiáról.

Megint Lengyelország volt az egyik főszereplő, és ebben a vitában is kompromisszum született. A tanács elfogadta a javaslatot, hogy az EU 2030-ra ne 40, hanem 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázishoz képest. A hatalmas mennyiségű szenet elégető lengyelek és mások ellenkezését azzal szerelték le, hogy ezt a célt az unió egészében kell elérni, és nem tagállamonként.

Már könnyed levezetésnek számított az a döntés, hogy a tanács most nem hozott újabb szankciókat, amiért Törökország vitatott ciprusi felségvizeken folytat szénhidrogén-kutatásokat. A török líra mégis 2 százalékot zuhant a dollárral szemben, igaz, egy másik hírre: kiszivárgott, hogy Amerika szankciókat készül kivetni Törökország ellen, amiért NATO-szövetségese orosz légvédelmi ra­ké­ta­rendszert vásárolt.