A hipa húzta az önkormányzatok bevételeit

Megduplázódtak a helyi iparűzésiadó-befizetések (hipa) számos vidéki nagyvárosban a legutóbbi válságot követően.

Míg 2009-ben egyedül Győr esetében haladták meg a bevételek a 10 milliárd forintot, 2018-ban már Székesfehérvár, Debrecen és Szeged után Miskolc és Kecskemét is a legmagasabb adóbevételű megyei jogú városok közé tartozott.

A Mercedes megjelenésével a hírös város érte el a legnagyobb növekedést, több mint duplájára emelkedtek a hipából származó befizetések.

Budapest gazdasági súlya továbbra is meghatározó, míg a Fővárosi Önkormányzatnak 2010-ben 85,4 milliárd forint iparűzésiadó-bevétele keletkezett, 2019-ben ennek már a duplája, 164 milliárd forint érkezett a fővárosi büdzsébe.

A számok alapján Budapest a konjunktúra legnagyobb haszonélvezője volt, 2014-től éves szinten rendre 10 százalék körüli, összegszerűen 10-15 milliárd forintos bevételnövekedéssel számolhatott.

A vidéki városok között nincs változás az élen, a 21,6 milliárd forintos hipabevétellel Győr szerepelt a legjobban.

Az elmúlt évtizedben Székesfehérvár esetében 8 milliárd forinttal emelkedtek az adónemből származó befizetések, ha ebben az ütemben folytatódik a város fejlődése, hamarosan Győr mellé is felzárkózhat adóbevételek terén. Igazán jelentős potenciállal azonban Debrecen rendelkezik.

Bár csaknem 7 milliárd forinttal nőttek az önkormányzat bevételei 2009 óta, a BMW betelepülésével jó eséllyel tovább gyarapodhat a város kasszája az előttünk álló évtizedben. Szintén a korábban mezővárosként számontartott Kecskemét gazdasági aktivitásának erősödését mutatja, hogy olyan ipari centrumokat előzött meg, mint Nyíregyháza, illetve Pécs.

Ráadásul a város életének meghatározó szereplőjeként számontartott Mercedes folyamatosan bővíti kapacitásait. Ugyanakkor Pécs az elmúlt évtized negatív meglepetése, Baranya megye székhelyének gazdasági és pénzügyi nehézségei akkor is visszaköszönnek, ha csak az iparűzési adót nézzük: 2009 óta stagnálnak a hipabevételek. Salgótarján, Érd vagy Szekszárd esetében pedig kifejezetten gyenge ipari jelenlétről árulkodnak a számok.

Érdemes még szót ejteni kisebb városokról. Az agglomerációs hatás első számú kedvezményezettjének számító Budaörs 2018-ban több mint 8 milliárd forint hipabevételre számíthatott. Kazincbarcika és Paks is 4 milliárdot meghaladó összeggel számos megyei jogú várost előzött meg. A Somogy megyei, 4200 lelkes Tabot szintén erős gazdasági aktivitás jellemzi.

Megjelent a határozat a kompenzációról

A kormány 23 milliárd forinttal 27 önkormányzatot kompenzál az iparűzésiadó-bevétel idei kiesése után – derült ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A kabinet egyenként tekintette át a pénzügyi nehézségékkel küzdő városok listáját, ennek alapján a legnagyobb összegre, 2,9 milliárd forintra Debrecen jogosult. Nem kapott azonban támogatást Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Budapest sem.

Címlapkép: Koncz György / VG