Több mint 2800 szál cigarettát pöfékel el egy magyar dohányzó évente

A magyar lakosság 45 százaléka vallja, hogy egészségesen vagy nagyon egészségesen él, és mindössze 16 százalék mondja azt, hogy életmódját nem tartja egészségesnek – derül ki a Korányi Intézet 2019 végén készített felméréséből, amely a hazai 18 év feletti lakosság dohányzási szokásait vizsgálta. Ez azért is érdekes, mert

2019-ben a felnőtt lakosság 29,6 százaléka (férfiak 34 százaléka és a nők 25 százaléka) dohányzott vagy használt valamilyen dohányzással összefüggő elektronikus eszközt.

A fenti számok azt mutatják, hogy olyan emberek is dohányoznak, akik egyébként az élet más területén próbálnak egészségesen élni, figyelnek a táplálkozásukra, vagy akár rendszeresen mozognak. Most induló, a tiszta tüdőt népszerűsítő kampányával elsősorban őket szeretné elérni a légzőszervi betegségek korai felfedezésével és gyógyításával foglalkozó intézmény.

A magyar dohányzók 92 százaléka napi rendszerességgel hódol szenvedélyének

A dohányzók többsége már 18. életévének betöltése előtt rászokik a cigarettára. Az átlagéletkor 17,5 év – nők esetében ez valamivel magasabb, míg a férfiaknál alacsonyabb. Azt, hogy a dohányzás függőséget okoz, az is igazolja, hogy

közel negyedük maximum fél doboz (10 szál), több mint felük 10-20 szál, egyötödük pedig akár egy doboznál (20 szál) is több cigarettát szív el naponta.

Ezzel nem csak egészségüknek ártanak, hanem pénztárcájuknak is – a rendszeres dohányzók akár havi több tízezer forintot költenek dohánytermékekre.

Egyharmad (33 százalék) szeretné abbahagyni a dohányzást

Mint az a kutatásból is kiderül, a dohányzók tisztában vannak azzal, hogy szenvedélyük káros az egészségükre, ezért többen próbálkoznak meg a leszokással.

A jelenleg dohányzók több mint egynegyede (26,4 százalék) már tett kísérletet a dohányzás abbahagyására.

Jó eredménynek számít, hogy több mint kétharmaduk (68,5 százalék) sikeresnek minősítette a leszokási próbálkozást, a válaszolók 31,5 százaléka viszont jelenleg is dohányzik.

A dohányzásból eredő nikotinfüggőség erős addikció. Sokan „egyetlen bűnös tevékenységüknek” tudják be, hogy az amúgy egészséges életük mellett mégis dohányoznak, pedig ez egy olyan krónikus betegség, aminek kezelésére léteznek eszközök. A kampány célja, hogy inspirálóan hasson a dohányzókra és motivációt adjon nekik a leszokáshoz.

A dohányzás elhagyásának sikeressége főleg belső elhatározás függvénye, azonban mind a döntésben, mind a leszokás sikerében számottevő jelentőségű a külső támogatás és a szakavatott tanácsadás is.

A dohányzást abbahagyóknál a legfontosabb ok a saját egészségük volt (58,2 százalék), a második helyen a cigaretta ára szerepelt (24,8 százalék)

A dohányzás következtében több mint 7000 mérgező és legalább 70 ismert rákkeltő vegyület jut a szervezetbe, amelyek szinte minden szervrendszerben károsodást idézhetnek elő. A dohányzás következtében a szervezetben gyulladás alakulhat ki, amely az érrendszeren és a tüdőszöveten keresztül számos belszervi működést károsíthat, különböző biológiai mechanizmusok révén pedig daganatképződéshez vezethet.

A dohányfüst a dohányzó környezetére is káros. Gyermekekben és serdülőkben akadályozza a tüdő egészséges fejlődését, amelynek következtében emelkedik az idült légzőszervi betegségek, így az asztma és a korai COPD kialakulásának kockázata.

A Covid-19 járvánnyal küzdő világunkban különös fontosságot kap a dohányzás abbahagyása és a dohánymentes környezet kialakítása.

A dohánytermékek és az élvezeti cikként használt nikotintartalmú termékek (pl. e-cigaretta, nikotinos tasak, hevített dohánytermékek) függőséget okozó hatásának alapja a nikotin, amely elsődleges szerepet játszik a dohányzásra való rászokásban és a rendszeres dohányzás kialakulásában. A nikotinnak a fizikai függőség kialakulásában betöltött szerepe mellett ma már számos egészségkárosító hatása ismert: a legfontosabbak között említendő, hogy befolyásolja a magzati növekedést és fejlődést, az immunrendszer, a tüdő, a szív- és érrendszer, valamint az idegrendszer működését, továbbá hozzájárul a koraszülés és a halvaszülés kockázatának növekedéséhez.

Segítséget kérnek a leszokáshoz

A felmérésben részt vevők döntő többsége nem vett igénybe külső segítséget (78,7 százalék) a leszokáshoz, pedig a viselkedésváltozást célzó tanácsadás és a megvonási tüneteket enyhítő gyógyszeres segítség elengedhetetlenül fontos a dohányzásról való leszokás folyamatában.

A leszokás akkor tud sikeres lenni, ha a nikotinfüggőség gyógyszeres kezelése mellett más tényezőkkel is foglalkozunk. A viselkedésváltozás célja az, hogy a dohányzó megtanulja a dohányos helyzeteket máshogy kezelni, és új stratégiákat alakítson ki a dohányzáshoz kapcsolódó érzések átalakítására. A sikeres viselkedésváltozáshoz elengedhetetlen a belső motiváció megtalálása, az önmegfigyelés és az önkontrollstratégiák alkalmazása. Ebben segíthet az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ ingyenes telefonos leszokástámogató tanácsadási programja (06-80-44-20-44), illetve a tüdőgondozók és az egészségfejlesztési irodák egyéni és csoportos tanácsadási programja.