Jákli Gergely: ne csak a pirosra tegyünk, tenni kell a feketére is

Izgalmas dolgok történtek az elmúlt időszakban az EXIM körül. Mit várnak a második fél évtől?

Tavaly 467 milliárd forintnyi új hitelt helyeztünk ki, az idei első fél évben pedig csaknem 300 milliárd forintnyit. A tavalyi összeget így várhatóan már a harmadik negyedévben túlszárnyaljuk.

Van egyfajta hitelezési boom az EXIM tevékenységében, amelyet alapvetően a Kárenyhítő hitelprogram népszerűsége fűt: eddig 1030 vállalkozás 2100 hitelszerződését folyósítottuk, több mint 500 milliárd forint értékben, a már befogadott hitelkérelmekkel együtt meghaladtuk a 630 milliárd forintot.

A gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs meg is emelte a program keretét 700 milliárd forintra. Emellett tavasszal elindult a Fordulat Beruházási Hitel is, amelynek az a célja, hogy a kis- és középvállalkozások szektora kapacitásbővítéssel, hatékonyságjavítással tudjon versenyelőnyre szert tenni. Ez egy tízéves futamidejű, euró- vagy forintalapú beruházási hitel. Ami nagyon jó hír, hogy a külföldi kockázatvállalásunk is nőni tudott az elmúlt évben. Míg 2016-ban az EXIM 31 külföldi országban rendelkezett valamilyen kockázatvállalással, addig tavaly év végén ez a szám már 63 volt. Fontos, hogy a magyar vállalkozások diverzifikáljanak, hogy az EU-n kívül is elkezdjenek piaci lehetőségek után nézni.

Említette a Kárenyhítő hitelprogram keretemelését. Ennyire nagy lenne a baj a magyar vállalkozói szektorban?

Ez nem feltétlen a probléma nagyságát mutatja. A tavalyi év arról szólt, hogy mindenki próbálta fenntartani a fizetőképességét, az idei év pedig már inkább a versenyképességről szól. A világban megjelent inflációs nyomás elindította a kamatszintek emelkedését, a kárenyhítő program pedig egy rendkívül kedvezményes, fix kamatozású termék, amellyel versenyelőnyre tehetnek szert az ügyfelek.

Ha már a kockázatokról van szó, előfordult olyan, hogy bizonyos országokról, területekről az EXIM megpróbálta lebeszélni az exportálókat?

Jelenleg a világ 124 országára van országlimitünk, tehát vannak olyan országok, ahol nem vagyunk képesek pénzügyi szolgáltatást nyújtani. Ezekben vagy politikai instabilitás van, vagy a gazdasági szabályozói környezet nincs úgy kialakítva, hogy oda biztonsággal lehessen szállítani. Lebeszélni ilyen desztinációk esetében sem akarjuk a vállalkozásokat az üzleti lehetőségről, viszont mindenképpen előrefizetésben ajánlott megállapodniuk a kinti partnerrel.

A keleti nyitás fontos témája a magyar kormánynak, de az utóbbi időben kissé mintha lendületét vesztette volna az ez irányú beruházási kedv. Ebben látják még a jövőt?

Itt is a teljes spektrumot érdemes nézni. A világgazdaság epicentruma folyamatosan tolódik nyugatról keletre. Ez pedig a pandémia ellenére sem állt meg. A mi feladatunk az, hogy felhívjuk a vállalkozói közösség figyelmét arra, hogy az EU-s országokon kívül is van piac. Ha tudunk diverzifikálni, akkor a magyar gazdaság kevésbé lesz kitéve egy másik ország vagy régió gazdasági helyzetének.

Ne csak a pirosra tegyünk, tenni kell a feketére is.

Most például mi számít biztonsági tétnek?

Mi látunk lehetőséget a keleti és a déli országok esetében is. Az EU-n kívüli piacokon a magyar termékeknek van bőven lehetőségük. Az Oroszországgal szembeni szankciók miatt például a kereskedelmi forgalom áttevődött a FÁK-országokra. Továbbá a Távol-Keleten vagy Afrikában is folyamatosak a beruházások: Ghánában szennyvíztisztító telep és onkológiai kórház épül, de van energetikai beruházás is, Vietnámban pedig csirkefeldolgozó telep létesül. Azt látjuk, hogy van helyük a magyar termékeknek ezeken a piacokon, de

bátorság kell ahhoz, hogy elinduljanak a magyar cégek.

Mi a finanszírozás biztosításán kívül ebben, a kockázatvállalásban is segítséget tudunk nyújtani ügyfeleinknek.

Hány ügyfele van az EXIM-nek?

Az első negyedév végén átléptük a kétezres határt, ami azt jelenti, hogy kilenc év alatt gyakorlatilag megtízszereztük az ügyfeleink számát. Árbevétel szempontjából nagyon széles skálán mozognak az ügyfelek: a kárenyhítő programban részt vevők között például, a legkisebb cég árbevétele meg sem közelítette a százmillió forintot, míg a legnagyobbé meghaladta az 500 milliárdot. A legkisebb hitelügylet hárommillió forint körüli, a legnagyobb pedig 18 milliárdos volt. Ebből is látszik, hogy az export nem csak a nagyok kiváltsága.

Tartanak a negyedik hullámtól?

Alapvetően igen. Ez egy kiszámíthatatlan környezet. Az elmúlt másfél év mindenkit megtanított arra, hogy ad hoc beavatkozásra lehet szükség. Nekünk ilyen helyzetben az a feladatunk, hogy tompítsuk a gazdaság visszaesését, hogy védőhálót nyújtsunk, és időben tudjunk lépni.

Márciusban elindították a Fordulat Beruházási Hitelt is, ez mennyire népszerű?

Már száz beruházásra érkezett hitelkérelem, egyelőre még nem túl nagy összegben. Hozzávetőleg 30 milliárd forintról van szó, és húsz beruházáshoz már folyósítottunk is, tehát felfutás látszik. Közben elindult a tőkekifektetést elősegítő program is, amely egy hitel- és garanciakonstrukció, tehát képesek vagyunk magyar vállalatok külföldi cégfelvásárlásainál garanciát vagy hitelfedezetet nyújtani. Így gyorsítani tudjuk az ottani megtelepedést. A cél az, hogy teremtsünk lehetőséget olyan vállalatoknak, akik ma még csak exportálnak, de a jövőben kedvet kapnak a külföldi terjeszkedéshez.

Világszerte, így Magyarországon is tapasztalható a zöldútra lépés a beruházások területén. Az EXIM-nél mi a válasz erre?

A mai világban egy beruházási döntésnél mindenkinek felelőssége szem előtt tartani azt, hogy valahogy javítson az energiahatékonyságán, az ökológiai lábnyomán.

A Zöld finanszírozási programmal arra szeretnénk ösztönözni a kisvállalatokat is, hogy a beruházási döntéseiknél vegyék figyelembe a fenntartható fejlődés irányait. Nem kell nagy dologra gondolni, elég például egy olyan termelőgép vásárlása, amely alacsonyabb villamosenergia-felhasználás mellett is üzemeltethető.

Azért dolgozzuk ki a kedvezményes hitelprogramot, hogy ezzel is ösztönözzük őket. Így mindenki jól jár, és a nap végére a Földünket sem zsigereljük ki. Ez még nagyon friss program, várhatóan a harmadik negyedévre dolgozzuk ki a részleteit. Részt veszünk a Planet Budapest 2021 kiállításon is, ezzel is ösztönözve a vállalkozásokat a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztésekre.