Csiszolják az energiahatékonysági kötelezettséget

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a  Magyar Mérnöki Kamara (MMK) együttműködésével tovább fejlődhet a hazai energiahatékonysági kötelezettségi rendszer – jelentette be Horváth Péter János, a MEKH elnöke, aki kedden a rendszer új elemeinek elkészítéséről írt alá szerződést Wagner Ernővel, a Magyar Mérnöki Kamara elnökével.
A hivatal ennek kapcsán kiadott közleménye kiemeli, hogy az új Nemzeti energiastratégiában és a Nemzeti energia- és klímatervben Magyarország  vállalta, hogy 

az ország végsőenergia-felhasználása 2030-ban nem haladja meg a 2005-ös értéket. 

A 2021-től 2030 végéig tartó időszakra vállalt kötelezettség évi 7 petajoule (PJ) új megtakarítás kitűzésével érhető el. Ezt segíti az idén januártól hatályos energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). A rendszer lényege, hogy a kötelezettek, azaz a villamosenergia- és földgáz-kiskereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek, továbbá a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő vállalkozások olyan programokat és intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek.

A MEKH és a mérnöki kamara nem először dolgozik együtt az EKR tökéletesítésén. 

Korábban a kamara bevonásával készült el az úgynevezett sztenderdkatalógus, amely a leggyakoribb energiahatékonyság-javító intézkedések elszámolását megkönnyítő jegyzéket tartalmazta. Ez a korábbi szakmai együttműködés igazolta  – idézi a közlemény a hivatal elnökét –, hogy ez a projekt is jó kezekben lesz a kamara szakembereinél, és a munka végeredményeként ismét tovább fejlődhet, részleteiben gazdagodhat a hazai EKR. 

A kamara feladata most az lesz, hogy a rendszert az eddigi gyakorlati tapasztalatokhoz igazítsák, 

azaz új elemekkel egészítsék ki az energiahatékonysági intézkedések jegyzékét, és olyan részletes műszaki számítási módszertanokkal és példákkal ellátott új adatlapokat dolgozzanak ki, melyek segítik a hivatal és a kötelezettek munkáját. Szakembereinek többek között olyan eljárásokkal kapcsolatos energiahatékonysági intézkedések elszámolhatóságát kell kidolgozni, mint például transzformátor-korszerűsítés, a hidraulikai beszabályozás, a fázisjavítás a villamos berendezések betáplálási pontján vagy ablakok direkt sugárzás elleni védelme.

Wagner Ernő, az MMK elnöke emlékeztetett, hogy

a kamara folyamatosan figyelemmel kíséri az EKR megvalósulását, így pontos képe van arról, hogy azt milyen elemekkel érdemes bővíteni és naprakészebbé tenni. 

Az új adatlapok és intézkedések kidolgozása mellett a kamara azt is vállalta, hogy hivatal szakembereit workshopok keretében is tájékoztatja az új intézkedések és számítási módszertanok gyakorlati hátteréről.