A szakértők elmondják, miért felesleges procedúra az óraátállítás

Vasárnap elkezdődik a téli időszámítás, tehát az órákat hajnali háromkor kettőre kell visszaállítani – igaz, az eszközök jelentős része ezt a feladatot már magától elvégzi. Elsőre ugyan sokan örülnek az egyórányi pluszpihenőnek, valójában az átállás nem tesz jót az emberi szervezetnek, és mára az energiatakarékossági érvek is megkérdőjelezhetők.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője a VG-nek arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben az elektromos berendezések széles körű elterjedésével, illetve az energiatakarékos fogyasztók megjelenésével jelentősen megváltoztak a lakossági és vállalati villamosenergia-fogyasztási szokások, ezek egyre kisebb részét teszi ki a világítás.

Ennek nyomán az óraátállításokhoz kötődő energiamegtakarítás is csökkent, a negatív élettani hatások mellett ez az egyik legfontosabb érv az óraátállítás eltörlése mellett. 

Érdemes megvizsgálni, hogy a tavaszi és az őszi óraátállítás hogyan hatott az elmúlt években a fogyasztásra. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító rendszerterheltségi adatai jellemzően azt mutatják, hogy a tavaszi óraátállítás után 2-5 százalékkal csökken a fogyasztás, ezzel szemben az őszi óraátállítás után a korábbi naplemente miatt az esetek többségében emelkedik. Amennyiben kizárólag a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, egyértelműen a nyári időszámítás rögzítése mellett szólnak az érvek. Magyarország földrajzi elhelyezkedése és a természetes bioritmusunk szempontjából viszont a téli időszámítást tartják ideálisnak az egészségügyi szakemberek

 – mondta Varga Zoltán.

A tudományos álláspont alapján az eredeti, jelenleg télinek mondott időszámítás mellett érvelt G. Németh György egyetemi docens, a Magyar Alvásszövetség elnöke, a Budapesti Alvásközpont igazgatója is. A szakember lapunk megkeresésére kijelentette, egyáltalán nem hasznos az embernek, hogy mesterségesen beleavatkoznak a természet rendjébe, és még ez az egy óra is nyomot hagy bennünk, mert megtöri a cirkadián ritmust, azaz a fénynek és a sötétségnek az élővilág életét alapvetően meghatározó ütemét.

Az óraátállítás idejétmúlt, ma már gazdaságilag sem fontos, kellemetlen procedúra, amit sokkal nehézkesebb kivezetni az életünkből, mint amilyen bevezetni volt

– szögezte le. Hozzátette, az egészségügyi tapasztalatok szerint inkább a tavaszi óraátállítás viseli meg jobban az emberi szervezetet, de az őszi is hatással van a napi munkavégzésre és az emberi kapcsolatokra, fáradtabbak, ingerlékenyebbek lehetünk.

Az óraátállítástól valószínűleg még évekig nem szabadulunk: bár az Európai Parlament 2019-ben döntött a törléséről, a tagállamoknak két év sem volt elég ahhoz, hogy válasszanak a téli és a nyári időszámítás közül.

A folyamat egyébként sem ment zökkenőmentesen, több szomszédos ország vitázott az ügyben, a világjárvány pedig teljesen elvitte a fókuszt az óraátállítás problémájáról – ami egyébként is évente kétszer egy hétig érdekli a lakosságot –, ezért még mindig nagyon távoli a kompromisszum. Sőt, szeptemberben a prágai parlament úgy döntött, a várakozást megunva Csehország inkább már most biztossá teszi, hogy a következő öt évben marad a kétfajta időszámítás mellett, ami nyilván lehetetlenné teszi az egységes európai előrelépést.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban a kormányinfón úgy fogalmazott, hogy Magyarország nyitott az óraátállítás törlésére, ám ezt egyedül értelemszerűen nem tudja megtenni. A felmérések szerint az Európai Unió polgárainak 80 százaléka szabadulna a március és október utolsó vasárnapján kötelező procedúrától.