Eladósodás nélkül is nőhet a fogyasztás

Nem kell tartani az ikerdeficit kialakulásától, mivel a fogyasztás mellett az export is érdemben emelkedhet, a folyó fizetési mérleg pedig továbbra is enyhén többletes maradhat

 – mondta a VG érdeklődésére Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezető elemzője. A szakértő azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét, hogy több olyan jóléti intézkedésről is döntött az elmúlt hetekben a kormány, amelyek hatalmasat lendíthetnek a fogyasztáson, és félő, hogy a 2000-es évekhez hasonló folyamat játszódik le a magyar gazdaságban, amikor a magas államháztartási hiány, az élénkülő fogyasztás nyomán az import növekedése külkereskedelmi deficittel párosult. A szakértő szerint ezúttal nem kell ettől tartani, ám hangsúlyozta, a veszélyt nem szabad lebecsülni sem. 

Ugyan a magas beruházási ráta, ha átmenetileg is, növeli a behozatalt, ezek termőre fordulása később tovább növelheti az exportot

 – tette hozzá.

Ahogy lapunk korábban is írt róla, november és február között összesen 

közel 1500 milliárd forint zúdul rá a magyar háztartásokra. Elsőként 2,6 millió nyugdíjas kap a jövő hónapban egységesen 80 ezer forintot, ez mintegy 208 milliárd forintos kiadás, majd februárban érkezik az időseknek a 13. havi nyugdíj.

 Itt alapesetben kétheti juttatást fizetnek ki, ami 

mintegy 160 milliárd forint, viszont a teljes havi ellátás már 320 milliárd forintot tenne ki. Az szja-visszatérítés ugyanebben a hónapban mintegy 600 milliárd forintot hagy ott a gyermeket nevelő családoknál, a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége pedig mintegy 130 milliárd forint pluszpénzt jelent éves szinten a fiataloknak. 

Szintén februárban kapják készhez a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai a fegyverpénzt, amely mintegy 250 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.

A Századvég előrejelzése szerint 

idén 11,9 százalékos export- és 9 százalékos importnövekedésre, míg jövőre 6,6 százalékos export- és 4,9 százalékos importbővülésre lehet számítani. Így továbbra is megmaradhat a külkereskedelmi többlet, amely a tavalyi 5,6 milliárd euró után 6 milliárd euró fölé emelkedhet. 

Regős Gábor ugyanakkor hozzátette, hogy a külkereskedelmi forgalom két számjegyű növekedése sem elképzelhetetlen, de ehhez nagyon kedvezően kell alakulnia a külső környezetnek, meg kell szűnniük a koronavírus okozta problémáknak, az alapanyaghiánynak és a szállítási nehézségeknek.

Az elemző továbbá jelezte, hogy az említett támogatások elsődlegesen olyan társadalmi csoportokhoz érkeznek, amelyeknél magas a fogyasztási határhajlandóság, így a kifizetések egy része a fogyasztást terhelő adóbevételeken keresztül visszaáramlik a költségvetésbe, és az intézkedések nettó költségvetési hatása a fent jelzettnél kisebb lesz. Ennek számszerűsítéséhez viszont szükséges lenne ismerni a kedvezményezettek várható reakcióját a kifizetésre – tette hozzá. Mindezzel együtt a szakértő szerint a költségvetési hiány lefaragását minél előbb meg kell kezdeni, és erre a magas növekedés lehetőséget is ad.