Kötelező oltás: a cégek nem merik meglépni

Megosztottak a vállalatok az oltási kötelezettség kérdésében: 

a HR-vezetők harmada szeretné bevezetni, de mégis a cégek kilenc százaléka tette csak kötelezővé 

– derül ki a HR-Evolution Kft. piaci körképéből. A kutatásban 151 vállalat vett részt, a cégek közül 87 a termelésben, 40 a szolgáltatásban, 12 a kereskedelemben, 3 építőiparban, 2 a közigazgatásban tevékenykedik. 

Három napjuk volt a munkáltatóknak felkészülni arra, hogy a november 1-jével életbe lépő kormányhatározat alapján kötelezővé teszik-e cégüknél a koronavírus elleni védőoltást. 

A vállalatoknak nagyon összetett kihívást jelent az oltás kötelezővé tételéről dönteni. Egyszerre kellett a munkavállalók és az ügyfelek biztonságát biztosítani, figyelembe venni a munkatársak nemritkán igen eltérő elvárásait, a munkaerőhiányos gazdasági környezetben alacsonyan tartani a fluktuációt, és az új jelentkezők számára vonzóvá tenni a vállalatot.

A cégek fele kivár, de nem mindegy, hogyan

A november eleji felmérés eredménye szerint eddig a megkérdezett vállalatok 9 százaléka döntött az oltás kötelezővé tétele mellett, míg 43 százaléka azt a döntést hozta, hogy nem fogja kötelezővé tenni. A válaszadók 48 százaléka még kivár. Talán ez lehet a legnehezebben kezelhető helyzet HR- és employer branding szempontból.

A vállalatok számára a legfontosabb, hogy mindenképpen reagáljanak a kialakult helyzetre, őszintén és folyamatosan kommunikáljanak munkatársaikkal és partnereikkel

– véli Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelési szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője. 

A HR-Evolution Kft. felmérése szerint a cégek úgy érzékelik, hogy a munkavállalóknak nagyon vegyes a véleménye a kötelező oltásról. A megkérdezettek 45 százalékánál úgy látták, hogy alapvetően elfogadók a kérdéssel a munkavállalók, de az ellenzők nagyon elutasítók. Nagyon elutasítónak csak a cégek 2 százalékánál érezték a munkatársakat, 32 százalék viszont vegyesnek írta le a hangulatot. Ilyen helyzetben  felkészültnek kell lenni ahhoz, hogy mindenki számára hiteles és elfogadható legyen a kommunikáció. A cégek fele viszont egyáltalán nem tervezi, hogy a munkavállalók véleményét, hozzáállását vizsgálja  a döntésénél, ami hiba – véli a szakember.

Fontos lenne az attitűdmérés, mert ha csak szubjektív tudással rendelkezünk a kollégák oltással kapcsolatos hozzáállásáról, akkor könnyen kellemetlen meglepetések érhetik a cégeket bármilyen irányú döntés esetén

– figyelmeztet Csikós-Nagy Katalin.

Adatvédelmi aggályok

A HR-esek számára a fő kihívást az jelentette, hogy bár 38 százalékuk egyetért a kormányrendelettel, számos jogi aggályuk maradt. Így sokan felvetették, hogy az új szabályozás nincs feltétlenül összhangban a munka törvénykönyvével. A cégek 40 százaléka ugyan nyilvántartja az oltottságot, de nem írja elő azt. A kihívásokat pedig az szemlélteti, hogy mások szerint a GDPR-előírások értelmében nem is tarthatják számon a foglalkoztatók, hogy ki van beoltva. De az is felmerült, kié lesz a felelősség, ha a kötelezővé tett oltás hatására merül fel bármilyen egészségügyi probléma?

Az oltottsági előírás kérdése nemcsak a meglévő munkavállalóknál fontos, hanem a toborzásban is 

– hívja fel a figyelmet Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelési szakértő. Hiszen vannak, akik semmiképpen nem szeretnének ott dolgozni, ahol kötelező az oltás, vagy éppen fordítva. Ebből a szempontból is hátrányba kerülnek azok a cégek, amelyek nem foglalnak állást. Az oltás kötelezővé tételét egyébként támogató HR-vezetők egy jelentős része azért nem akarta mégsem bevezetni a cégnél a kötelezettséget, mert féltek egyrészt a fluktuáció megugrásától, másrészt a munkaerő-utánpótlás már eleve nehéz helyzetének további romlásától. A megkérdezett HR-esek háromnegyede szerint az oltási kötelezettség befolyásolja a jelentkezőket. A toborzásban az sem könnyű kérdés, hogy meg lehet-e kérdezni a jelölttől, be van-e oltva.