Százból három otthon felel meg az új energiahatékonysági szintnek

Nagyon kevés lakó- és szállásjellegű ingatlan kapott 2016 és 2020 között legalább BB energetikai minősítést, amely 2022. június 30. után az új lakások esetében a minimális elvárt szintet jelenti – derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából. Ilyen vizsgálatot minden új ingatlan használatbavételéhez, valamint minden használt lakás adásvételéhez szükséges készíttetni.

A legjobb minősítés az AA++, a legrosszabb pedig a JJ. 

Az elmúlt öt év adatainak elemzéséből kiderült, hogy csak az összes kiadott tanúsítvány 2,6 százaléka volt a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő BB vagy annál jobb minősítésű. CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot. 

Eközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH–JJ) minősítették a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát. Ráadásul az energetikai tanúsítványoknál kisebb az ilyen ingatlanok részesedése, mint az országosan feltételezett arányuk, hiszen az ilyen ingatlanok kevésbé forgalomképesek, így nem volt szükség a minősítésükre.

A kiadott energetikai tanúsítványok megoszlása regionális bontásban is nagyon eltérő képet mutat. 

Jellemzően Győr-Moson-Sopron, Pest, Baranya, Vas, Veszprém megyében, valamint a fővárosban az országos átlagnál több legalább CC minősítésű energetikai tanúsítványt adtak ki az elmúlt időszakban, arányuk 23,7 és 37,6 százalék között mozgott. 

Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont alig volt a legalább korszerű szintet elérő ingatlanra kiadott tanúsítvány, arányuk 4,6 és 8,9 százalék között alakult. Ezekben a térségekben eközben nagyon magas volt a gyengétől a kiemelkedően rossz kategóriáig terjedő osztályok aránya, 48,9, illetve 51,1 százalék közötti.

Az irodapiacon a 2016–2020-ig kiállított minősítéseknél az épületeknek kevesebb mint 22 százaléka tartozott a korszerű (CC) vagy ennél jobb kategóriába, ezen belül 

a legalább BB minősítésűek csak 6,8 százalékot tettek ki. 

A vidéki minősített épületek esetében valamivel magasabbak voltak ezek az arányok, mint a fővárosban. 

A gyenge vagy rosszabb energiaosztályba sorolták országosan a minősített épületek 30,9 százalékát, ebben az esetben ugyanakkor Budapesten volt kedvezőbb az arány, ahol a részesedésük 21 százalékos volt, szemben a vidéki 33,4 százalékkal.