Javult az arány, de a magyarok még mindig több mint harmada nem tud félretenni fizetéséből

A magyarok 35 százaléka nem tud félretenni a havi fizetéséből megtakarítási célra, miközben ez az arány négy évvel ezelőtt még 45 százalék volt – tájékoztatott a Generali Biztosító legújabb reprezentatív kutatásának eredményéről.

A közleményben kiemelték:

négy év alatt közel 10 százalékkal, 43 százalékra nőtt azok száma, akik odafigyelnek arra, hogy havonta rendszeresen félretegyenek annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikről gondoskodjanak. A megkérdezettek átlagosan 28 ezer forintot tudnak félretenni havonta.

A kutatás szerint ahhoz, hogy valaki a nyugdíjas éveiben is megfelelő anyagi biztonságban tudhassa magát, átlagosan havi 70 ezer forintot kell félretenni; ez az összeg 2017-ben még 50 ezer forint volt.

Mindkét felmérés szerint

azzal számolnak a magyarok, hogy időskorukban nem támaszkodhatnak majd kizárólag az állami nyugdíjrendszerre.

Azonban azok aránya, akik úgy gondolják, hogy mire elérik a nyugdíjkorhatárt, addigra összedől az állami nyugdíjrendszer, 2021-ben kisebb (54 százalék), mint négy évvel ezelőtt (64 százalék).

Az idén a kutatásban résztvevők 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nyugdíjas korában is dolgozni fog, ami 2 százalékos növekedés a négy évvel ezelőttihez képest.

A közleményben arra is kitértek, hogy a nyugdíjbiztosítások hosszútávú, fix megtakarításra ösztönöznek, emellett ez az egyetlen előtakarékossági forma, amelyet nem érint a mindenkori nyugdíjkorhatár.

A nyugdíjbiztosítások díjai után adókedvezmény vehető igénybe: a befizetett biztosítási díj 20 százaléka, adóévenként maximum 130 ezer forint igényelhető vissza a személyi jövedelemadó (szja) bevallásban – emlékeztettek. Akik jogosultak a 2021. évi, gyermeket nevelők szja visszatérítésére, azok annyiban tudnak a 2021 évi befizetéseik után nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó kedvezményt érvényesíteni, amennyiben a fizetendő adójuk meghaladja a 809 ezer forintot – tették hozzá.