Küzdelmes esztendőn van túl a magyar gazdaság

Ahogyan a világon mindenhol 2021-ben, Magyarországon is a járvány újabb és újabb hullámaival szembeni védekezés és küzdelem játszotta a központi szerepet a gazdaságban, amelyet az első hónapokban – a vakcina hiányában – még a lezárások és az egyéb járványügyi intézkedések is hátráltattak. A VG visszatekintése 2021 legfontosabb makrogazdasági eseményeire. 

Az Európai Unió élmezőnyében

Az egész évet vizsgálva viszont a statisztikák azt mutatják, hogy a hazai munkaerőpiacot nem rengette meg a koronavírus, hiszen a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladja a 4,7 milliót. A pandémia miatt sérülékennyé vált szektorokban a munkáltatók mentességet kaptak az adóterhek megfizetése alól, bértámogatási program indult, valamint a katát sem kellett befizetnie mintegy 120 ezer cégnek, miközben a kis- és középvállalkozásoknak kedvezményt biztosítottak a helyi iparűzési adóból. 

Jelentős bérfejlesztés kezdődött a közszférában, különösen az egészségügyben.

Az év első hónapjaiban a járvány miatt az egész országban ingyenes volt a parkolás, novemberben pedig három hónapra 480 forinton maximálták a benzin és a gázolaj árát.

A kormány a gazdaság újraindítására több mint 7 ezer milliárd forintot szánt, ennek is köszönhető, hogy a GDP-arányos beruházási ráta 27 százalék feletti – amivel Magyarország az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik –, a gazdaság teljesítménye pedig 6,4 százalékkal növekedhet, miközben túlszárnyalta a járvány előtti szintjét. Bár eleinte még a 7 százalék feletti növekedés sem tűnt elérhetetlennek – például amikor kiderült, hogy 17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ami a valaha mért legmagasabb érték –, az energiaárak megugrása, az infláció emelkedése és a vírushelyzet romlása miatt fokozatosan csökkentek a várakozások. A beruházásokról is rekordadatok érkeztek, amelyek 12,4 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben, összességében pedig 15 ezermilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg 2021-ben.

Az ipari termelés esetében a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója szerint a márciustól tapasztalt, a válság végével berobbant kiugró növekedés fokozatosan csökkent, mostanra pedig megtorpant, és visszaesett a válság előtti, alacsony növekedési szintre, különösen az ellátási lánc problémáival küzdő járműipar miatt.

Harc az infláció ellen

Tavasszal határozott fordulatot vett a hazai monetáris politika, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elsők között ismerte fel a tartós inflációs kockázatokat. 

Éppen ezért már júniusban, a régió jegybankjait jócskán megelőzve, kamatemelési ciklusba kezdett. Az alapkamat akkor 0,6 százalékon állt, amelyet több lépésben azóta 2,4 százalékra emeltek. 

Az infláció azonban, miután áprilisra átlépte az 5 százalékos határt, a globális hatások miatt továbbra sem enyhült, sőt: októberben 6,5 százalékra, novemberre pedig másfél évtizedes csúcsára, 7,4 százalékra ért a fogyasztói árak emelkedésének mértéke, így az MNB-nek további szigorító lépéseket kellett hoznia. A jegybank az éves inflációs előrejelzésén is sokat rontott, a korábbi, 4,1 százalékos becslését előbb 4,6-4,7 százalékra, majd végül decemberre 5,1 százalékra módosította, és a jövő évi előrejelzését is 4,7-5,1 százalékra írta át. 

A szigorítás jegyében a jegybank előbb különválasztotta az alapkamatot és az egyhetes betét kamatát, az utóbbit több határozott lépéssel jelentősen megemelte, így mára gyakorlatilag ez vált az effektív kamattá. Az egyhetes betét kamata azóta is folyamatosan növekszik, bár Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a VG-nek adott decemberi interjújában már jelezte, hogy várhatóan nem emel majd minden héten az MNB. A jegybank emellett kivezette a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszközöket, és az év végére megszüntette az állampapír-vásárlási, illetve a Növekedési kötvényprogramot (NKP) is. 

Fontos újítás volt 2021-ben, hogy a jegybank a nyáron kapott új, fenntarthatósági mandátumának megfelelően elindította a Növekedési hitelprogram (NHP) újabb szakaszát. 

A Zöld Otthon Program (ZOP) egyelőre 200 milliárdos kerettel nyújt rendkívül kedvezményes lakáshiteleket a lakosságnak, amennyiben energiatakarékos, azaz zöldotthonokat vásárolnak vagy építtetnek. A program óriási siker lett, a zöldhitel pedig várhatóan 2022-ben is az egyik legfelkapottabb lakossági termék lesz.

Óriási adócsökkentés

A kormány június 30-ig, majd október 31-ig meghosszabbította a 2020 márciusában bevezetett hiteltörlesztési moratóriumot, amivel 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millióan éltek, valamint egymillió vállalkozás kérhette a törlesztés felfüggesztését, csaknem 50 százalékuk jelezte is ebbéli szándékát. A moratóriummal november 1-jétől a jövő év júniusáig már csak a rászorulók számolhatnak.

A világjárvány miatt elszabaduló infláció természetesen a nyugdíjasokat is érinti, akik februárban kapták meg a 13. havi nyugdíj egynegyedét, jövőre pedig a teljes összeget folyósítja nekik az állam, és ez már tartalmazza majd az infláció tervezett mértékével megegyező, 5 százalékos emelést is. 

A kormány a nyáron szokatlan intézkedést is hozott, az emelkedő fogyasztói árak miatt nem várta meg a novembert, hanem évközi kiegészítő nyugdíjemelésről döntött. 

Az év végén és 2022 elején pedig négy hónap alatt három jogcímen is extra összeg jár(t) a nyugdíjasoknak, a két és fél millió érintetthez összességében több mint 600 milliárd forint érkezett és érkezik. A 80 ezer forintos prémiumot és a kiegészítő emelést már folyósította az állam, a teljes 13. havi nyugdíj pedig februárban lesz esedékes.

Részben a családokat, nyugdíjasokat és vállalkozásokat támogató döntések eredményeképpen novemberben rekordot jelentő 1009 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés hiánya, amely így meghaladta a 3600 milliárd forintot. A kormány bejelentette, hogy egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást tervez a jövő évi költségvetésben, hogy a GDP-arányos hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra javítsa. Ez nem érinti minden idők legnagyobb magyarországi adócsökkentését, amely 2022-ben összességében 2100 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozásoknál. 

Hosszú tárgyalások eredményeképpen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) figyelembe vette a magyar érdekeket a globális minimumadónál, így annak bevezetése ellenére maradhat 9 százalékos a hazai társaságiadó-kulcs, amely a legalacsonyabb az EU-ban. Az Európai Bizottsággal zajló politikai vita miatt Magyarország egyelőre nem kapta meg a helyreállítási alapból neki járó pénzt, így szeptemberben 4,25 milliárd dolláros és 1 milliárd eurós kötvénykibocsátásra volt szükség, amelyet viszont az időzítés miatt sikerült kedvező feltételekkel és alacsony kamatokkal realizálni.