A jövőben együttműködik a Semmelweis Egyetem és az AstraZeneca

Együttműködési megállapodást írt alá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, dr. Pavlik Lívia kancellár, Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európai Cluster igazgatója és dr. Faluvégi Mátyás, az AstraZeneca magyar kutatási részlegének igazgatója csütörtökön, a Semmelweis Egyetemen a közös klinikai kutatások növelésének érdekében.

Az elmúlt két évben indított klinikai vizsgálatok számában az AstraZeneca dobogós helyen áll a gyógyszervállalatok között Magyarországon: éves szinten mintegy 2 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre. Fő terápiás területi közé tartozik az onkológia, a kardiovaszkuláris-, vese- és anyagcserebetegségek, valamint a légzőszervi betegségek és az immunológia.

A svéd-brit vállalat klinikai vizsgálatainak közel kétharmadában már eddig is együttműködött a Semmelweis Egyetemmel, de a felek célja, hogy a mostani megállapodásnak köszönhetően ezt az arányt 80 százalék fölé emeljék. Ennek elérése érdekében az AstraZeneca többek között vállalja, hogy segíti az egyetem kutatóit a vállalat klinikai kutatási- vagy az engedélyezett termékekkel kapcsolatos tudományos eredmények publikálásában, a klinikai vizsgálatokban használható új technológiák és rendszerek megismerésében, valamint folyamatosan tájékoztatást ad az egyetem számára a globális K+F portfóliójának alakulásáról.

„A most aláírt megállapodás jelentős kutatási lehetőséget teremt számunkra a jövőben az onkológia, a kardiológia, a diabetológia, a nefrológia és a belgyógyászat egyéb területén is. Még szorosabb együttműködést biztosít az innovatív gyógyszercég és az egyetemi szféra között, amelynek eredményei a betegellátásban hasznosulnak” – emelte ki dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.

A megállapodás részeként a két fél közösen kívánja felhívni a figyelmet olyan súlyos népbetegségek összefüggéseire, mint a cukorbetegség, az idült vesebetegség (CKD) és a szívelégtelenség, melyek az egészségügyi ellátórendszerre is hatalmas terhet helyeznek.

Mindez azért fontos, mert az idült vesebetegség a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik, miközben az előrehaladottság függvényében akár 14-szeresére is növelheti a szív-érrendszeri károsodás kockázatát, az érintettek száma a becslések szerint Magyarországon meghaladja a 1,5 millió főt. A betegség mögött civilizációs jelenségek állnak: a társadalom elöregedése globális probléma, ahogy egyre több a magas vérnyomással, illetve a cukorbetegséggel élő ember is – utóbbi pedig az összes CKD-s eset több mint 50 százalékáért felelős. A betegség ugyanakkor könnyen igazolható lenne, ugyanis akinek a laboratóriumi vérvételi eredményén a vese működését jellemző ún. GFR értéke 60 alatti, annál fennáll a betegség, ezért lenne fontos, hogy vérvételkor az orvosok automatikusan kérjék a GFR meghatározását is.

Az AstraZeneca célja, hogy – figyelemfelhívással, korai diagnosztikával és a kezelés megváltoztatásával – partnereivel közösen, 2025-re 20 százalékkal csökkentse az idült vesebetegségben szenvedő betegek arányát.

Ennek érdekében a biotechnológiai vállalat az egyetem Családorvosi Tanszékével közösen komplex oktatási és edukációs programot tervez megvalósítani, amely többek között edukációs anyagokkal és az IT rendszerbe beépülő döntéstámogató modullal segítheti a családorvosi praxisközösségeket a betegségek korai felismerésében. Emellett a felek célja az így rendelkezésre álló adatbázis elemzésével a betegségek kórlefolyásának és a betegáramlási folyamatok jobb megismerése is.