Így futnak sokan lyukra a napelemes adókedvezménnyel

A társasági adó rendszere 2017-től az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményével bővült – emlékeztetett az Írisz Office. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most közzétette az ezen kedvezménnyel kapcsolatos ellenőrzések tapasztalatait, ezzel is segítve az adózókat a helyes jogalkalmazásban.

Az adókedvezményt az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások vagy felújítások után lehet igénybe venni a társasági adóból az üzembe helyezés utáni adóévben – vagy a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azutáni öt adóévben. Az adókedvezmény igénybevételéhez külön igazolás nem szükséges, de a feltételek teljesítését a NAV az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer vizsgálja.

Az adóhivatal ellenőrzési tapasztalatai alapján a legtöbb jogosulatlan adókedvezmény-igénybevétel a napelemes rendszerekkel kapcsolatos. Nem számolható el például költségként, vagyis nem jogosít kedvezményre a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő berendezés beruházási költsége. 

Kivéve akkor, ha megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, saját tevékenységet szolgáló berendezés, amely villamos energia termelésére nem képes. Ilyen például az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; a gázmotoros hőszivattyú; a napkollektor.

A napelemes rendszer bekerülési értéke adókedvezményként nem vehető figyelembe, ha a napelem mint megújuló energiaforrás villamos energia termelésére alkalmas berendezés. Fontos tudni, hogy az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.