Kimagasló tempóban hívta le az uniós forrásokat Magyarország

A 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló források 71 százalékát a múlt év végéig folyósította Brüsszel, szemben a tagországi 63 százalékos átlaggal – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Mivel már 2022-be léptünk, első ránézésre nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai részeredmény is vészjóslónak tűnhet, csakhogy a ciklus hét plusz három éves, a támogatási összegeket 2023 végéig lehet lehívni. 

Ráadásul tavaly javult a helyzet, hiszen tavalyelőtt év végén az EU-átlag 55 százalékon állt, a magyar mutató pedig 61-en, tehát azóta 6-ról 8 százalékpontra nőtt az előny.

Fontos tudni, hogy az adott állam központi költségvetési igényétől függ, hogy milyen ütemezésben küld ki fejlesztési számlákat ellentételezésre az uniós testületnek. Magyarország rendszerint az év közepén és végén kezdeményez nagyobb, több százmilliárd forintos lehívást, legutóbb novemberben volt hasonló látványos lépésre példa.  

A célegyenesbe forduló 2014–2020-as időszakban Magyarország 31,77 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,94 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 26,83 milliárdot ad. 

Időközben mindkét mutató feljebb kúszott, hiszen Brüsszel eredetileg 25,01 milliárd eurót biztosított, amit a magyar államnak 4,63 milliárddal kellett kiegészítenie. Így fordulhatott elő, hogy az év végén befutott 1,01 milliárd euró, a részeredmény mégis 71 százalékon ragadt. A bizottság a rá eső részből mostanáig 19,07 milliárd eurót folyósított, ami – bár azóta a 370-es határt is súrolja a forint az euróval szemben – a korábbi kalkulációknál alkalmazott 350-es tervezési árfolyamnál maradva 6674 milliárd forintnak felel meg – szemben a november közepén látott 6321 milliárdos állással. A 71 százalékos aktuális eredmény valódi értékét az mutatja meg, hogy az elmúlt egy-másfél évben gyakran a 10-12. helyen állt Magyarország a tagállamok sorában, most azonban holtversenyben a görögökkel és a litvánokkal, hatodik. Még az ősszel állt a harmadik helyen is hazánk, most 2 százalékpontos hátrányban van a képzeletbeli dobogó harmadik fokán osztozó Portugáliával és Észtországgal szemben. A visegrádi térségre szűkítve a kört, a lengyelek erős hajrával az év végéig felkúsztak 72 százalékig, ezzel ötödikek, a csehek 70-nel kilencedikek, az 55 százalékon vegetáló Szlovákia viszont csak hat uniós tagot előz meg.

Az odaítélt támogatási források terén a ciklus derekán még utcahosszal vezetett Magyarország, ez azonban nem feltétlenül előnyös, hiszen ha megborul a kötelezettségvállalás és a forráslehívás aránya, az megütheti a költségvetést is. Ez a manőver itthon azonban sosem okozott gondot, az sem róható fel az uniós forráslehívás ütemezésének, hogy a január–novemberi időszakban az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az egész éves előirányzat 171,8 százalékának felel meg. A támogatási pénzek helyett ez sokkal inkább annak tudható be, hogy a Covid-válságból kifelé jőve a kormány mindent alárendelt a gazdaság újraindításának, így a fiskális politikát is. Ezzel együtt is jelzésértékű, hogy míg Magyarország a pillanatnyi állás szerint csak 6 százalékos túlvállalást engedett meg magának a saját költségvetése kockázatára és terhére, addig ez az arány Görögországban 27, Romániában 24, Horvátországban 19 százalékos.

A 2014–2020-as uniós ciklus zárásával párhuzamosan gőzerővel halad a 2021–2027-es nyitása is. Fontos, előremutató fejlemény, hogy Magyarország még az óévben benyújtotta a partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak. A Miniszterelnökség előrebocsátotta: a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé tartozzon. A Gulyás Gergely által vezetett munkaszervezetnél kiemelték: az uniós testülettel folytatott tárgyalásokat és a társadalmi egyeztetést követően Magyarország az első tagállamok között nyújtotta be a partnerségi megállapodást hivatalosan az Európai Bizottságnak. A dokumentum rögzíti, hogy a 2021–27-es időszakban felhasználható, hazai társfinanszírozással együtt több mint 9000 milliárd forint összegű kohéziós forrásokat milyen fejlesztésekre fordítja az ország. A felzárkózás elősegítéséért a források legalább 65 százalékát a négy legkedvezőtlenebb helyzetű magyar régióban használják fel. Az uniós támogatásokból a legnagyobb arányban továbbra is a gazdaságfejlesztési program részesül, a következő években is jelentős számú pályázat segíti a kis- és középvállalkozások beruházásait, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs fejlesztéseket.

Minden korábbinál több pénzt szán a kormány a vidéki Magyarország és a magyar települések erősítésére. 

A területi operatív programra fordított összeget a teljes keret 20 százalékára emelték, ezzel is támogatva a helyi igények és tervek megvalósítását. Emellett kiemelt szerepet kap a közlekedésfejlesztési, illetve a környezeti és energetikai program, ezek a többi között a közösségi és a vasúti közlekedés korszerűsítését, valamint a megújulóenergia-felhasználás elterjedését segítik elő. A Miniszterelnökségnél nyomatékosították: a közoktatás fejlesztését, a társadalmi felzárkózási programokat, az egészségügyi és szociális beruházásokat külön operatív program és a magyar helyreállítási terv is finanszírozza. A 2014–2020-as ciklushoz képest fontos változás, hogy Budapest és Pest megye már nem alkot egy régiót, ezért Közép-Magyarországra szabva nem készül külön területi program, ugyanakkor Pest megye a korábbiaknál jóval több uniós forráshoz juthat. A partnerségi megállapodás, majd az operatív programok benyújtása az első lépés ahhoz, hogy a 2021–27-es uniós fejlesztési időszakban a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források lehívhatók legyenek.