Soha nem csippantak még ennyiszer bankkártyák Magyarországon

Rákaptak a magyarok a bankkártyás vásárlásra: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint soha ennyi kártyás vásárlást nem indítottak Magyarországon, mint 2021. harmadik negyedévében. Összesen 322 millió tranzakciót bonyolítottak le hazai kibocsátású fizetési kártyával tavaly július elseje és szeptember vége között, több mint 40 millióval, közel 15 százalékkal többet, mint az azt megelőző negyedévben, amely az addigi legtöbb kártyás vásárlást hozta. Korábban szinte alig lépte át a 250 milliót a tranzakciók száma.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a vásárlások számával nem nőtt arányosan az értékük.

A harmadik negyedévben nem egész 2457 milliárd forint értékben vásároltak az ügyfelek, szemben a második negyedéves 2279 milliárd forinttal, azaz csak nagyjából 8 százalékos növekedést lehetett látni. Nőtt a külföldön lebonyolított vásárlások száma is, de messze nem olyan számottevően, mint a belföldieké: 29,5 millió tranzakciót hajtottak végre 365 milliárd forint értékben.

Az adatokból kiderül, hogy tranzakciónként csökkent valamelyest a vásárlásra költött pénz: a második negyedéves, tranzakciónkénti 8 ezer forint körüli összeg helyett már csak átlagosan 7620 forintot fizettek a vásárlók egy-egy alkalommal. Mint ismert: tavaly áprilisban megváltozott a PIN-kód nélküli vásárlások limitje, ötezer forintról 15 ezer forintra emelkedett, ez is elősegíthette a növekedést. Az MNB-nél egyébként már felmerült ennek az összegnek a további emelése is. Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke tavaly ősszel a VG kérdésére elmondta: vizsgálják ennek a lehetőségét és azt is, hogy mekkora lenne a megfelelő limit.

Az emeléssel még nem feltétlenül kell sietni, az MNB adatai szerint ugyanis a tranzakciók túlnyomó többsége, 81 százaléka 10 ezer forintnál kisebb értékű volt, 17 százaléka pedig 10 ezer és 50 ezer forint közötti összeget tett ki.

Ennél többért már jóval kevesebben vásároltak, de érdekesség, hogy több mint 28 ezer tranzakció esetében meghaladta az egymillió forintot a vásárlás értéke.

A vásárlások nagy része egyébként ténylegesen a boltokban történt, a jegybank adatai szerint a fizikai kereskedőknél belföldön 289 millió tranzakciót bonyolítottak le. Az internetes vásárlások, illetve postai és telefonos megrendelések száma ugyanebben az időszakban 33,4 milliót tett ki. Itt értelemszerűen a külföldi tranzakciók száma sem maradt el sokkal, 21,6 milliót jegyeztek fel. A készpénzfelvételben nem történt változás, a 23 millió tranzakcióra jutó 2188 milliárd forint tendenciájában minimálisan tér csak el az előző negyedévekbeli adatoktól.

Nehéz kiolvasni az adatokból, miért ugorhatott meg ilyen mértékben a tranzakciók száma. Egy részére magyarázattal szolgálhat például a tavalyi újranyitás és a május végén eltörölt kötelező maszkhasználat

– mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.

Ez előidézhetett olyan felszabadultságot az emberek körében, hogy többet mozdultak ki, többször fogyasztottak éttermekben, kávézókban, és emellett többet költöttek a boltokban is.