Biró Marcell: a hazai ellátásbiztonság érdekében meg fogjuk védeni az intézkedéseinket

A hazai ellátásbiztonság érdekében bevezetett hatósági rendelkezéseket sokan, sokféleképpen támadták. Készültek bírósági feljelentések, valamint alkotmányossági és az európai bizottság számára írt beadványok. Ezek az akciók kivétel nélkül a hazai piacon szereplő külföldi kézben lévő vállalkozások oldaláról indultak. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának intézkedései indokoltak, arányosak és ésszerűek, amit meg fogunk védeni – hangsúlyozta Biró Marcell, a hatóság elnöke Zalakaroson, a XXIV. Bányászati Szakigazgatási Konferencián megtartott beszédében. 

Hozzátette: a 90-es évek privatizációja okán olyan helyzetet örökölt az ország, amelyben a kitermelhető, az építőiparban felhasználható ásványi nyersanyagok szempontjából a legnagyobbnak számító bányavállalatok közül az első öt, valamint a 10 legnagyobb árbevétellel rendelkező cég közül egy sincs többségi magyar tulajdonban.

Előadásában az SZTFH elnöke hangsúlyozta, hogy válságok idején nem tankönyvízű megoldásokra van szükség, mert mint mondta válság idején nincs normatív gazdaságpolitika, be kell avatkozni. Rámutatott arra is, hogy a hatóság számára nem kérdés, hogy ma olyan időket élünk, ahol az ellátásbiztonságnak időközönként igenis felül kell írnia az üzleti megfontolásokat.

Felidézte, az Országgyűlés a piaci folyamatok tükrében, tavaly decemberben megszavazta a bányatörvény módosítását, amelynek célja, hogy a hazai vásárlók minden időben folyamatosan és tisztességes áron férhessenek hozzá a magyarországi termelésű építőipari alapanyagokhoz. Szólt arról is, hogy a törvénymódosítás összességében a piac befolyásolására képes bányavállalatokra vonatkozik, azaz az évi hárommilliárd forintnál nagyobb árbevételűekre, illetve azokra, amelyek legalább ötmillió köbméter ásványvagyonnal rendelkező bányát birtokolnak. Ez utóbbi vállalatokból 62 van az országban, és összesen 99 ilyen bányatelket kezelnek.

Mint mondta, az SZTFH-nak nagy a felelőssége abban, hogy olyan szabályozási környezetet alakítson ki, amely hatékonyabbá tudja tenni a hatósági, jogalkotási feladatok ellátását. Beszédében kiemelte, hogy a legnagyobb külföldi szereplők részesedése akkora, hogy érdemben képesek befolyásolni a hazai építőipart, így nem kérdés, hogy ez egy ellátás-biztonsági ügy, amelyben a hatóságnak érdemi szerepet kell vállalnia a hazai érdekek és a nemzeti szuverenitás védelme érdekében.

Szólt arról is, hogy a jogszabály módosítás felhatalmazza a hatóságot egy, a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot bevezetésére, amelynek segítségével érdemben, intézkedhet az ellátás folyamatossága biztosításának érdekében. A speciális állapot bevezetésére az adhat okot, ha az előző év azonos időszakához viszonyított építőalapanyag-ipari havi árindex értéke 12 hónapon belül legalább két alkalommal meghaladja az 5 százalékos szintet – tette hozzá. Az Országgyűlési felhatalmazás útján kiszélesített, Hatósági piacfelügyeleti eszköztár ezek mentén lehetővé teszi a nemzeti szuverenitás erősítését, valamint lehetőséget biztosít a magyar családok és a hazai gazdasági szereplők érdekeinek hosszú távú védelmére, amelyek alapvető célok a Hatóság számára – zárta beszédét az SZTFH elnöke.