Nyomás alatt a szakszervezetek a gyorsuló infláció miatt

El kell kezdeni a tárgyalásokat, nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a munkavállalók egy jókora csoportjánál az idei béremelés nagy részét elviszi az infláció – mondta a VG-nek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, miután a hónapról hónapra gyorsuló fogyasztóiár-emelkedés egyre érzékenyebben érinti a dolgozókat, főleg mivel az év elején kötött bérmegállapodások idején még minden előrejelzés jóval kisebb árindexszel számolt. A Magyar Nemzeti Bank a decemberi inflációs jelentésében még átlagosan 4,7-5,1 százalékos áremelkedést jósolt 2022-re, ám ma már elismeri, hogy az arány sokkal inkább a 10 százalékhoz fog közelíteni, amelyet az áprilisi 9,5 százalék már szinte karcolt. 

Az elemzők szerint a nyáron szinte biztos, hogy nagyobb lesz az infláció 10 százaléknál, ez érezhetően a szakszervezeteket is erős nyomás alá helyezi a munkavállalói oldalról.

Palkovics Imre közel hét hete még visszafogottan nyilatkozott a VG-nek a további emelések lehetőségéről, de a hétfői Magyar Nemzetnek már arról beszélt, hogy a fogyasztói árak vártnál nagyobb emelkedése miatt az idén átlagosan 13-15 százalékos keresetnövekedést kellene elérni, miután az általuk az év elején kötött megállapodások javarészt 4-8 százalékos bérfejlesztést tartalmaznak. Úgy fogalmazott: nyomasztó igény jelentkezik a munkavállalók részéről arra, hogy a szakszervezetek ebben a helyzetben mondjanak valamit. Hogy a dolgozóikat reálértelemben ne érje veszteség, azt vállalatonként és ágazatonként eltérő megoldással érhetik el a cégek.

A vállalkozói oldal az elmúlt időszakban is sokat áldozott a bérfelzárkóztatásra, sokkal többet, mint azt a lehetőségei indokolták volna – reagált a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Emlékeztetett, hogy az elmúlt hat évben, a 2016-os megállapodás jóvoltából a keresetek az inflációnál sokkal nagyobb mértékben emelkedtek (az átlagos bérnövekmény 63 százalékos volt, míg az áremelkedés 18 százalékos), így számottvően nőtt a reálbér. A mostani helyzet azonban hatalmas terhet ró a vállalatokra. 

A szakszervezeteknek is tudniuk kell, hogy ahol az energia ára 80 százalékkal nőtt, a gázé pedig az ötszörösére, ott nem a további 5 százalékos béremelésben gondolkodnak, hanem a cég működésének fenntartásán

 – fogalmazott. A VOSZ főtitkára ezzel együtt úgy látja, hogy az idei év csaknem 20 százalékos minimálbér-növelése mindenképpen megágyaz egy 13-15 százalékos átlagos béremelésnek, hacsak nem okoz gazdasági sokkot az ukrajnai háború elhúzódása, teljesen ellehetetlenítve a vállalkozások működését. Egyébként a vállalatoknál februárban 12,3 százalékkal nőttek a keresetek, ez már nincs messze a 13 százaléktól – mutatott rá Perlusz László.

Egyes vállalatoknál viszont van esélye az év közbeni további béremelésnek. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a VG-nek elmondta, hogy hosszú évek óta olyan megállapodásokat kötnek, amelyek lehetővé teszik az év közbeni felülvizsgálatot. Szerinte indokolt lehet a további emelés, mert a munkavállalók durván harmadánál semmilyen emelés nem volt, a nagyobb részüknél pedig 10 százalék alatti. Az előrejelzések szerint az idei keresetek átlagosan 12-13 százalékkal nőhetnek, tehát aki ezt eléri, annak megmaradhat a reálpozíciója az átlagos inflációhoz képest.

Az megint más kérdés, hogy a munkavállalói fogyasztói kosárba tartozó legfőbb termékeknél nem ez a fogyasztói árindex, hanem inkább 30-32 százalék

 – jegyezte meg. Ezzel együtt szerinte megvalósulhat a Munkástanácsok elnöke által szorgalmazott 13-15 százalékos bérnövekedés. Ez azonban nem befolyásolja a Ligához tartozó tagszervezeteket, amelyek már egyeztetnek a munkáltatókkal, de a piaci helyzettől és a gazdasági mérettől is függ, hogy igényeikre miképp reagálnak a vállalatok. „Bízunk abban, hogy minél előbb véget ér a háború, és akkor a piaci viszonyok is rendeződhetnek” – húzta alá Mészáros Melinda.