Minden jel arra utal, hogy vészmegoldást talált az átmeneti forráshiányra a fejlesztéspolitikai intézményrendszer. Pedig az elmúlt hónapok másról sem szóltak, minthogy a 2014–2020-as uniós ciklus már kifutott, a 2021–2027-es időszak pedig csak lassan indul csak be, így alighanem jó darabig várniuk kell a beruházni, fejleszteni vágyó cégeknek az újabb támogatási programokra.
Bár már küszöbönáll a megállapodás a Magyarország és az Európai Bizottság közti vita rendezésére, amelynek a kohéziós alapok és a helyreállítási pénzek folyósítása is a tétje, az intézményrendszer tagjai láthatóan nem ülnek ölbe tett kézzel a brüsszeli hírekre várva. Korábban nem látott, következetes szigort lehet tapasztalni – nemcsak a már elnyert források terhére a megvalósítás tartalmát tekintve, hanem már a támogatási pénzek odaítélése terén is.
A VG birtokába jutott dokumentumok szerint például a Miniszterelnökség uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkársága több ízben is elutasította a támogatói döntés elleni kifogásokat.
Pedig számos olyan – néhány, vagy akár csak egyetlen ponttal a bíráláskor meghúzott vonal alatti – termelő-gyártó cég próbált beruházástámogatáshoz jutni a Ginop Plusz 1.2.3-ban, amely az előző (2014–2020) vagy akár a még korábbi (2007–2013) ciklusban is sikeresen valósította meg pályázatait. Az ráadásul a rutinosabb pályázóknak is fejtörést okozhatott, hogy egyes esetekben másképp bírálták el az ISO-tanúsítványt, ha itthon, illetve külföldön akkreditálták, de a megújuló energiás vállalások elfogadása is rostálta a mezőnyt.
A szándék egyértelmű: nem cél mindenáron kiszórni a fejlesztési forrásokat, ehelyett arra törekszik a kiíró, hogy csak oda jusson pályázati pénz, ahol az várhatóan a leginkább hasznosul, nemcsak az adott cég lép vele szintet, hanem nemzetgazdasági vetületben is hozzájárul a hatékonyság, a versenyképesség növeléséhez.
Míg egy-egy pályázó esetét önmagában vizsgálva nyilvánvalóan rossz hír az elutasítás, hiszen más forrásból kell előteremteni a tervezett beruházás finanszírozását, a reálgazdaság egészét nézve örvendetes, ha több százmilliárd forintnyi visszahulló forrás keletkezik.
Így ugyanis lesz egy második esély támogatáshoz jutni olyan népszerű célokat tekintve, mint az ipari ingatlanok létesítése, gépvásárlás – vagy akár az energiahatékonyság javítása napelemes rendszer létesítésével, esetleg hőszigeteléssel.
Az a rémhír sem állja meg a helyét, hogy üres a kassza
– derült ki Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetőjének gyűjtéséből. A szakember arról számolt be a VG-nek, hogy a 2014–2020-as és az új, 2021–2027-es ciklus keretében is folyamatosak ugyanis a kifizetések, mind a támogatások, mind pedig az előlegek tekintetében.
Nemcsak az 50-100 millió forintos kifizetések pörögnek, hanem az akár nyolcszázmillió és egymilliárd forint közötti összegűek is. Mindezt néhány gyakorlati példával alátámasztva, ilyen a
Az ECC ügyvezetője szerint mindez remélhetőleg erős alap a folytatásra, miközben sokan attól tartottak, hogy a következő egy-másfél évben alig lesz támogatási pénz.
A pályázatok néhány hónapos esetleges hiánya idején a beruházásokat tervező kkv-k a kedvezményes lízing- és hitelkonstrukciók igénybevételével tervezik fejlesztéseik finanszírozását
– mutatott rá a VG-nek Tóth Ádám Ferenc. Kifejtette, hogy ezek a termékek jellemzően 10-25 százalék önerővel, egyedi futamidővel, euróban és forintban is elérhetők. A mostani turbulens gazdasági környezetben pedig az sem egy utolsó szempont, hogy rugalmasan, változó vagy fix kamatozással, egyedi ajánlat alapján is lehet szerződni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.