Kata helyett átalányadó? A szakértő szerint van más lehetőség is

Bár a kata radikális átalakítása után valószínűleg az átalányadózás lesz a legnépszerűbb „B opció”, más lehetőségek közül is választhatnak az egyéni vállalkozók és a cégek – ezekről beszélt a VG megkeresésére Bajusz Dániel, az EY adójogásza. A szakember kijelentette, nem lehet még becslésekbe sem bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy miként befolyásolja a központi költségvetés adóbevételeit a változtatás, ám az szinte biztos, hogy a katához képest nő majd az érintettek adóterhe – igaz, 4-5 millió forintig valószínűleg nem jelentősen.

Mit választhatnak a katát elhagyók az átalányadózáson kívül?

Bajusz Dániel rámutatott, az egyéni vállalkozók az átalányadózás helyett választhatják a vállalkozói jövedelemadózást is, amely gyakorlatilag egy nyereségadó, a költségszámlákat pedig gyűjteni kell. Ebben az esetben a kivét – amely a vállalkozó rendszeres „fizetése”, egyben a nyereséget csökkentő költség – után 15 százalékos személyi jövedelemadót, 13 százalékos szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.

Az esetleges nyereséget 9 százalékos szja terheli, a megmaradó összeg pedig a vállalkozói osztalékalap, amely után szintén 15 százalékos szja-t és 13 százalékos szochót kell fizetni.

Az arra jogosultak köre választhatja az ekhót is – leegyszerűsítve a szerzői jogvédelem alá eső tevékenységek és a sportolók tartoznak a lehetséges foglalkozásokhoz. Ez munkaviszonyban, megbízási, vállalkozási jogviszonyban is folytatható, de az ekhós adózónak rendelkeznie kell munkaviszonyból származó jövedelemmel, ami után legalább az éves minimálbér összegéig az általános szabályok szerint fizeti meg az adókat és járulékokat. E feletti bevétel esetén 60 millió forintig (sportolóknál 500 millió forintig) úgy adózik, hogy a magánszemélynek 15 százalékos (nyugdíjasnak 9,5 százalék), a kifizetőnek pedig 13 százalékos ekhót kell a központi költségvetésbe utalnia. Ez kiváltja az szja-t, a tb-járulékot és a szochót is, viszont az alanyi adómentesség értékhatára (12 millió forint) felett áfát kell fizetni.

Mit tehetnek a katázó cégek?

Az EY adójogásza megjegyezte, az eddig katázó cégek a hagyományos társasági adózás helyett választhatják a kisvállalati adót (kiva) is, amelyről általánosságban azt szokták mondani, hogy

ahol a személyi kiadások már a 20-30 százalékát elérik a költségeknek, ott a társasági adózáshoz képest megéri erre váltani.

A kiva akkor választható, ha az éves bevétel nem haladja meg a 3 milliárd forintot, a foglalkoztatotti létszám pedig az ötven főt. A kiva kiváltja a társasági adót és a szochót, de az osztalék utáni szochót nem. Az adókulcs idéntől 10 százalékra csökkent, ha pedig a vállalkozás úgy dönt, hogy a profitját nem kívánja osztalékként kivenni, akkor egyáltalán nem kell kivát fizetnie a cégben tartott eredményre – ugyanezt a társasági adó nem biztosítja.

Mikor érdemes kft.-t alapítani?

A szakember hangsúlyozta, az adózási forma átalakítása nem feltétlenül jelenti a cég- vagy vállalkozási forma megváltoztatását. Ez abban az esetben vetődhet fel, ha például meg kell szüntetni a céget, mert az értelemszerűen nem lehet egyéni vállalkozói jövedelemadózó vagy átalányadózó. Fordított esetben pedig a kivát nem választhatja egyéni vállalkozó, viszont egyéni cég már igen, amihez nyilván szükséges egy cég megalapítása.

Opció lehet a cégnyitás külföldön?

Nehezen tudom elképzelni, hogy ez működhet, ha nem a végleges külföldi letelepedés szándékával hagyja el valaki az országot, és továbbra is itthon akarja folytatni a tevékenységét

– jelentette ki felvetésünkre Bajusz Dániel. Megjegyezte, a törvény úgy közelíti meg ezt a kérdést, hogy ha a magánszemély megszerzi is a külföldi illetőséget (ami nehezen képzelhető el úgy, hogy közben belföldön fejti ki a vállalkozási tevékenységét), adókötelezettsége akkor is kiterjed a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó bevételére.

A cég esetében hasonló a helyzet, ha át is teszi a székhelyét külföldre, de a tevékenységét belföldön fejti ki, az eszközök, források, funkciók, kockázatok ide csoportosulnak, akkor annak a külföldi cégnek Magyarországon állandó telephelye keletkezik, és az ennek betudható jövedelem után itt is adózik.

Hogyan változik az adminisztráció?

Az átalányadózó – ha áfalevonási jogot nem érvényesít – bevételi nyilvántartást vezet, a költségszámláit nem, csupán meg kell őriznie azokat az elévülési időn belül.

Az EY szakértője szerint összességében ez nem jelent pluszterhet, hiszen a katások is bevételi nyilvántartást vezetnek.

Ami valóban adminisztrációs teher, az a bevallás – tette hozzá Bajusz Dániel. A katások változatlanul egy adóbevallást nyújtanak be február 25-ig, ami adott esetben egyszerűsödhet is, hiszen például a 3 millió forintos kifizetői limit megszűnésével több részletező adat okafogyottá válik.

Az átalányadózó viszont havi adó- és járulékbevallást nyújt be a tárgyhót követő 12. napig a tb-ről és a szochóról, illetve az éves szja-bevallást május 20-ig.

A vállalkozói jövedelemadózást választónak a kata és az átalányadózás szabályaival ellentétben nem elég bevételi nyilvántartást vezetni. Az ő alapnyilvántartása a naplófőkönyv vagy pénztárkönyv lehet, ami lényegében az egyszeres könyvvitelnek felel meg, és vezetése már komolyabb szakértelmet kíván. Az adójogász hangsúlyozta, hogy a bevallási terheket nem lehet kiváltani, viszont igénybe vehető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elkészített online szja-bevallás-tervezet, az egyéni vállalkozók a dokumentum adatainak felhasználásával tehetnek eleget bevallási kötelezettségüknek. Igaz, az adatokat ki kell egészíteniük az egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelemmel és az azzal összefüggő adókötelezettségekkel. Ez azt is jelenti, hogy a tervezet nem válik automatikusan bevallássá, módosítás, kiegészítés nélkül nem hagyható jóvá.