Radikális zöldtervek nélkül is klímabarát lehet Európa mezőgazdasága

Erősödnek az Európai Unióban azok hangok, amelyek szerint az orosz–ukrán háború miatt kialakult globális élelmiszerválság leküzdése érdekében – átmenetileg – engednie kell az EU-nak a klímacélok elérése érdekében hozott szigorú agrárpolitikai szabályokon. A zöldszervezetek, a jellemzően baloldali és zöldpártok azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy a 2030-ig és 2050-ig megfogalmazott ambiciózus klímacélok sérüljenek, és a mezőgazdaság kisebb mértékben járuljon hozzá ehhez a folyamathoz.

Az Európai Bizottság a fenyegető élelmiszerválság miatt tovább lazít a közös agrárpolitika (KAP) szabályain. Brüsszel lépése a szántóföldi vetésforgóval és a szántóföldeken található, nem termelési célú jellegzetességek fenntartásával kapcsolatos szabályoktól való ideiglenes, rövid távú eltérésre vonatkozik.

A lazítás hatására mintegy 1,5 millió hektárral nőhetnek az uniós termőterületek.

A 2030-ig terjedően megfogalmazott brüsszeli stratégiák szerint viszont ennek pont az ellenkezőjét kellene tenniük a tagállamoknak: jókora területet kivonni a termelésből a biológiai sokféleség megvédése érdekében.

Magyarországgal és a régió államaival ellentétben 

Nyugat-Európa legfejlettebb gazdaságaiban egyre nagyobb feszültséget okoz a kormányoknak a gazdák megélhetését veszélyeztető zöldszemlélete.

Ahogy a VG.hu is beszámolt róla, a holland kormány átlagosan 40 százalékkal szeretné mérsékelni a mezőgazdaság nitrogén-oxid- és ammóniakibocsátását, a természetvédelmi területek közelében pedig mintegy százszázalékos kibocsátáscsökkentést ír elő.

Trágyával üzentek Mark Rutténak

Ez a radikális mérséklés az állatállomány akár 30 százalékos csökkentésével járna, mintegy 12 ezer holland állattartótelepet érintene, nagy részük csődbe menne. A holland gazdák ezért ismét országszerte utakat zártak le, a főutakra trágyát öntöttek, és égő gumiabroncsokkal bénították a forgalmat. 

A Time beszámolója szerint 

a holland termelők melletti szolidaritási akciókat szerveztek több államban is, például Kanadában és Németországban. 

Hollandia, annak ellenére, hogy kis területű ország, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-termelője és -exportőre, köszönhetően az intenzív, vertikális termelési szerkezetnek.

Berlin az ugarról vitázik

A német kormánykoalíción belül is eltérnek a vélemények a zöldtervek felfüggesztéséről. Németország a szövetségi parlamenti választások után átalakította KAP-stratégiai tervét, ám a dokumentum nem számolt az orosz–ukrán háború hatásaival. 

A vita forrása, hogy KAP-stratégiai terv környezeti céljai várhatóan nem teljesülnének, ha a parlagon hagyott területeken engedélyezné a kormány a magasabb hozamok érdekében a termelést. A döntéshozók ugyanakkor elismerik, hogy szükség van a hozamnövelésre a globális válság elkerülése érdekében.

Klímabarátabb lesz a mezőgazdaság

Az innovációnak köszönhetően 

Európában az évtized végére számottevően csökken a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása. Ez a visszaesés tetemes hozamnövekedés mellett következne be, 2031-re az üvegházhatású gázok termeléshez viszonyított kibocsátása 8,3 százalékkal lenne alacsonyabb a 2019–2021-es bázisidőszakhoz képest

– állapította meg 2030-ig szóló globális előrejelzésében az OECD.

A nemzetközi szervezet rámutatott, hogy Európa mezőgazdaságán belül némileg nő a növénytermesztés és csökken az állattartás súlya, és a hozamok is tovább nőnek a következő években. 

Az állatállomány genetikai változása és az újfajta takarmányok segítik a hozamnövekedést, ezzel együtt a környezetterhelés is csökken. 

Az OECD az előrejelzésében ráadásul a jelenlegi, a jövő évtől életbe lépő új közös agrárpolitikához képest lazább éghajlati elvárásokat tartalmazó szabályokat vette alapul.

Kiemelték: Kijev és Moszkva konfliktusa az egész évtizedet meghatározhatja, súlyos bizonytalanságot hozva Európába és Közép-Ázsiába. A globális kereslet ugyanakkor évről évre tovább nő az Európában megtermelt élelmiszerek és alapanyagok iránt.

A fejlődő országokban az élelmiszer-termelés erős növekedése várható, ami nagyobb károsanyag-kibocsátással jár, mint az európai visszaesés, vagyis a globális klímacélok eléréséhez kevés az európai zöldátmenet.

Összességében a fejlődő országokban jókora állatállomány-növekedéssel számol a szervezet. A folyamat ezekben a térségekben a károsanyag-kibocsátás növekedésével jár, ám ezt meghaladó mértékben nő a mezőgazdaság kibocsátása.