A török gyártású pilóta nélküli légi járművek úttörők a védelmi iparban – mondta Palkovics László a török állami Anadolu hírügynökségnek adott interjújában. A technológiai és ipari miniszter hétfőn járt Ankarában munkalátogatáson, és egyebek mellett hadiipari együttműködésről tárgyalt Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel.
Palkovics László a magyar sajtóban eddig nem közölt interjúban arról is beszélt, hogy a védelmi iparban potenciális együttműködés jöhet létre a török katonai drónok kapcsán. Szerinte a Baykar cég által gyártott Bayraktar típusú drónok
a riválisokhoz képest megfizethetőbbek, és hatékonyabb technológiával rendelkeznek.
Arról is beszélt, hogy a magyar kormány nemcsak egy adott termék megvásárlásában gondolkodik, hanem annak magyarországi gyártásának kérdését is kiemelten kezeli.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetleges magyarországi beszerzésről a honvédelmi tárca illetékessége dönteni. Rámutatott, hogy a török vállalatok számára kitűnő együttműködési lehetőség a zalaegerszegi Zala Zone járműipari tesztközpont. „A közös kutatás-fejlesztési projektek, a közös gyártás, valamint a közös tudományos kutatások mind Magyarország, mind Törökország számára kölcsönös előnyökkel járhatnak” mondta.
Palkovics László szerint az orosz–ukrán háború egyértelművé tette Európa, kiváltképp Németország védelmi ipari kapacitásának elégtelenségét. A helyzet azonban változik, és ebben fontos szerepe van a kapacitásfejlesztésnek.
Ennek kapcsán kitért rá, hogy Magyarország egy a páncélozott járművek gyártásában az élmezőnybe tartozó török vállalattól védelmi ipari termékeket vásárol.
A megállapodás értelmében a cég a közeljövőben megkezdi a járművek magyarországi gyártását is. Ennek első fázisában a vállalat az összeszerelést, a második fázisában pedig a teljes körű gyártást Magyarországon végzi. A miniszter vélhetően a Gidrán típusú, Törökországban gyártott harcjárművekre utalt, amelyekből először negyven darabot szerelnek készre Kaposváron rádiótechnikai és elektronikai eszközökkel. Később további száz darabhoz helyben gyártanak alkatrészeket.
Az iparminiszter hosszan beszélt energetikai kérdésekről. Szerinte a török cégek hozzájárulhatnak Magyarország energiafelhasználásának átalakításához. Kifejtette, hogy jelenleg Európa energiarendszere földgázközpontú: a villamos energia árát földgázalapú rendszerek alapján állapítják meg, ezen azonban változtatni kell. Ehhez kapcsolódóan több fontos bejelentést is tett.
Magyarország az energiaátalakítási tervnek megfelelően fokozatosan átáll a megújuló, illetve alternatív energiaforrásokra. 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné, ezt pedig a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén 20-24 gigawattra lehet felfuttatni. Magyarország más alternatív energiaforrások kiaknázását is tervezi, mint a biogáz, a biometán és a biomassza.
A geotermikus és a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő tíz évben 16 milliárd euró értékben valósulhat meg befektetés.
Mindezeken felül fontos energiaforrásnak számít a hidrogén is, amelynek esetleges jövőbeni felhasználásához európai szintű kooperációra van szükség.
A szélenergia említése váratlan kormányzati szinten. Egy 2016-os kormányrendelet értelmében hazánkban ugyanis nem lehetséges szélfarmot telepíteni lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül. Ez a kikötés a gyakorlatban azt jelenti, hogy lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol szélerőművet lehet felállítani. Hogy ebben lesz-e változás, az egyelőre nem ismert, mindenesetre ha valamikor, akkor most feltámadhat itthon a poraiból a szélenergia.
Palkovics László az interjúban további lényeges információkat osztott meg a vasúti kereskedelem jövőjéről is. Magyarország, Törökország, Szerbia és Bulgária között egyezség született: a felek célja nagyobb részt szerezni a Kína és Európa közötti vasúti áruforgalomból. Az orosz–ukrán háború következtében az ukrajnai tranzit beláthatatlan ideig ellehetetlenült, ezért a Kína–Európa vasúti kereskedelem útvonala a jövőben Törökországon keresztül haladhat.
Ehhez a Boszporusz tengerszorosnál épülhet ki vasútvonal, amely Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországig vezethet.
A tárcavezető felhívta rá a figyelmet, hogy mivel a Kínából induló teherszállító vonatok nem tudják használni az oroszországi és az ukrajnai vasútvonalakat, a közép-ázsiai országok jelentősége nagyban felértékelődött. A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) tagállamai például kulcsszerepet játszhatnak az európai energiaválság megoldásában, is, mivel a türk államokon keresztül vezető kötött pályás folyosót energiaszállításra is igénybe kell venni.
Az Európába irányuló teherszállításnak most a 20 százaléka történik vasúton, az uniós országok ezt az arányt 50 százalékra emelnék. A cél eléréséhez a belföldi és a szomszédos államokkal kapcsolódó vasúti hálózat megerősítése szükséges. Palkovics László erről azt mondta, hogy ezen a téren a magyar, török, bolgár és szerb fél már fontos lépéseket tett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.