Több mint 700 javaslatot kapott szakmai oldalról Lázár János a körvonalazódó új beruházási törvényhez – erről az építési és beruházási miniszter munkájára rálátó források beszéltek lapunknak. A tárcavezető az elmúlt hónapokban 27 építési szakmai szervezetet keresett fel és ült le a képviselőivel tárgyalni.
Ennek kapcsán lapunknak az érintettek úgy fogalmaztak, hogy az új állami beruházásokról szóló törvényről egyfajta nemzeti konszenzus lehet. A javaslatok jelentős része ugyanis visszatükröződik abból a koncepcióból, amely lefekteti az új állami beruházási rendszer kereteit.
Ennek a dokumentumnak több verziója is kering informális csatornákon. A VG-hez egy szeptember közepén frissített, ötvenoldalas anyag jutott el, amelyről úgy tudjuk, hogy a koncepció hatodik, részletes változata. Ez még nem a konkrét törvénytervezet,
a kodifikáció még csak most veszi kezdetét.
Ugyanakkor minden főbb paraméterét tartalmazza a leendő törvénynek. Információink szerint a jogszabály október közepén kerül az Országgyűlés elé, az elfogadását követően pedig 2023. január 1-jétől lép hatályba.
A jogszabály célja, hogy növelje az állami építési beruházások hatékonyságát, valamint erősítse a stabilitást és a kiszámíthatóságot a megvalósításoknál annak érdekében, hogy
Magyarország a sikeres állami beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön.
A koncepció hozzáteszi, hogy az új törvény az országépítést szolgálja, az épített örökség védelmét és a polgári jó ízlést valósítja meg.
A filozófiai alapvetéseken túl a rendszer az állami beruházások alapvető szabályait is megállapítja a beruházások előkészítésétől a tervezésen és a kivitelezésen át az üzemeltetésig, illetve a fenntartásig. Deklaráltan a teljes életciklus-menedzsmentet kívánja elérni, amelyet a teljes költséghatékonyságra és az érték-haszon elemzési módszertanra épít. A szándék az, hogy közgazdasági és környezeti szempontból is fenntartható beruházások valósuljanak meg, ideértve a megújuló energia arányának növelését vagy az újrahasznosított építőanyagok használatát.
Az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) nem csinál titkot abból, hogy egy protekcionista szemléletű törvényt kíván alkotni, de azt is megjegyzi, hogy értelemszerűen az európai uniós jog tiszteletben tartásával. A horizonton viszont egyértelműen az lebeg, hogy
csökkenjen a magyar építőipar külföldi függősége és erősödjön a hazai, helyi vállalkozások működése.
Ehhez támogatnák a nemzeti építőanyag-előállítást, ahogy a nemzeti szakképzési rendszert is jobban kívánják hasznosítani.
Az is fontos elem, hogy az ígéret szerint a törvény garantálná a kivitelezési költségek kontroll alatt tartását és megváltoztatná az állami beruházásokhoz való hozzáférést a transzparencia jegyében. Az állami beruházásokban közvetlenül vagy közvetetten érintettek előtt kinyitná annak a lehetőségét, hogy véleményt mondjanak és javaslatot tegyenek. A koncepcióban szó szerint szerepel, hogy „az állami beruházási döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot”.
Rögtön az elején tisztázni kell, hogy az ÉBM mit ért állami építési beruházás alatt. A definíció szerint minden olyan projektet, amely többségében központi költségvetési és/vagy európai uniós forrás felhasználásával valósul meg, és eléri a közbeszerzési értékhatárt. Legyen az magasépítés, mélyépítés, vagy sajátos építményfajta, például nyomvonal jellegű beruházás. Természetesen vannak kivételek is, ilyenek
Az állami beruházások végrehajtásának alapja az Állami beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül.
Az első állami beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó időszakra szól.
Az állami beruházások folyamata nagy vonalakban úgy néz ki, hogy a kormány
A jóváhagyott forrásokat a kormány évente biztosítja az ÉBM-en keresztül az állami beruházási projektek megvalósításához. A forrás biztosítására egy összegben, fejezeti szinten kerül sor az Állami beruházási keretprogram teljes egészére vonatkozóan, a költségvetési törvény részeként.
Lényeges, hogy felállna egy új fórum, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, az állami beruházások érdekegyeztető fóruma.
Tagjai az állami beruházásokért felelős miniszter (ő vezeti a testületet), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., valamint a Közbeszerzési Hatóság által delegált tagok.
Az állami építési beruházás rendjéről szóló törvény alapelve, hogy minden olyan tevékenységet, amit csak lehet, az állami intézményrendszeren belül kell ellátnia. Csökkenteni kell az irányítási szinteket, így az állami gazdasági társaságok felől a minisztériumok irányában kell áttenni a feladatokat. Ez azt is kijelenti, hogy
nem szükséges állami tulajdonú gazdasági társaság vagy ügynökségi forma az állami feladatok ellátásához, ezt az állam saját maga, minisztériumi kertek között végzi a jövőben.
Ebből következően az állami beruházásokért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokat integrálják, feladataikat a jövőben az ÉBM látja el. Ennek kapcsán rögzítették, hogy a foglalkoztatottakat munkaviszony keretében részben kormánytisztviselőként, részben munkavállalóként sorolják be azzal, hogy az illetményük, valamint a béren kívüli juttatásaik éves összege nem lehet kevesebb annál, mint amennyi a felszámolt állami gazdasági társaságnál volt.
A lapunk által megismert dokumentum egyik érdekes fejezete, amiben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körét taglalja. Erről az olvasható, hogy a kiemeltté nyilvánítás feltételeit az új beruházási örvény hatálybalépésével egyidejűleg szűkíteni szükséges.
Kizárólag a honvédelmi, katonai, valamint nemzetépítési, a biztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő, az energetika terén az ellátásbiztonságot érintő, valamint az egyéb közérdekű létesítményeket érintő beruházások nyilváníthatók nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.
Azt is megjegyezték, hogy korlátozni kell a magánberuházások kiemelt jelentőségűvé nyilvánítását, ezért a közérdekből és a közszolgáltatások biztosításának elvéből kell levezetni a nemzetgazdaság szempontból kiemelt jelleget.
A közbeszerzések alapvetően nyílt eljárásrendben folynak majd, de sajátos körülmények esetén a tárgyalásos eljárás is engedélyezett. Abban viszont nincs alku, hogy amennyiben a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban nem nyújtanak be legalább két érvényes ajánlatot, akkor
az építtető állami beruházásért felelős miniszter mint ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást.
Fontos kikötés, hogy a benyújtott ajánlat érvénytelen, ha a bekért árindoklásról megállapítható, hogy aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A költségek kontroll alatt tartásáért az állami építési beruházásokért felelős miniszter felel. Az állami építési beruházások költségtervezését az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács vonatkozó szakmai iránymutatásának megfelelően kell végezni.
Ugyancsak fordulatot jelent, hogy a költségek nyomon követése és átláthatósága érdekében költséginformációs rendszert hoznak létre, amelyet nyilvánosan közzétesznek. Az ÉBM jelezte, hogy különös tekintettel a közelmúltban és jelenleg tapasztalható piaci környezetre, az állami építési beruházások kivitelezési szerződéseiben biztosítani kell az előreláthatatlan mértékű anyagárváltozások kockázatának kezelését. Ezért a jövőbeni anyagárváltozások kezelésének módszerét objektív piaci mutatók alapján, képletszerűen rögzítik.
Ütemtervben kell meghatározni az egyes anyagok előírt megrendelési határidejét.
A szerződés megkötésekor már a vállalkozó rendelkezésére álló és kivitelezéshez felhasznált anyagok esetén nem számolható el árváltozás. A vállalkozónak okiratokkal igazolnia kell az adott anyag beszerzési ellenértékét. Az anyagárváltozások kizárólag abban az esetben eredményezhetik a kivitelezési szerződésben rögzített vállalkozói díj módosulását, amennyiben azok nem esnek a vállalkozó észszerű üzleti kockázati körébe.
Ennek érdekében a szerződés meghatározza azt a százalékos árváltozási sávot, amelyen belül árváltozási igény nem érvényesíthető.
Amennyiben az anyagár-emelkedések miatt a beruházás teljes kivitelezési költsége meghaladná a szerződésben meghatározott felső küszöbértéket, az építtető jogosult a szerződést felmondani.
Ha a projekt megvalósul, a teljesítés után értékelni kell a tervezőket és kivitelezőket. Az értékelést a projektvezető végzi, és ennek során rögzíteni kell a kivitelezés bekerülési költsége és a tervezői költségbecslés közötti eltérés százalékos mértékét.
Amennyiben ez meghaladja a 25 százalékot,
a projektvezető a tervezővel szemben köteles kamarai vizsgálatot kezdeményezni a felelőssége kivizsgálására.
Legalább ennyire lényeges változás, hogy az új törvény értelmében felülvizsgálják az építőipari beruházásokban részt vevő szakemberek kvalifikációjára és rendszeres szakmai képzésére vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések rendszerét. Az elképzelés szerint a képzések teljesítése fokozatosan beépíthető a beruházásban részt vevő szereplők kiválasztási feltételrendszerének kialakításába, valamint a tevékenységük utólagos értékelésének rendszerébe. Értékelési szempontként határozható meg az adott szerződés teljesítésébe
bevonni kívánt szakképzett munkaerő aránya,
illetve a bértömege.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.