Egyre hangosabban ketyeg az óra a moratóriumosoknak

Erősen fogyatkoznak a hiteltörlesztési moratóriumban lévő lakossági ügyfelek: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban megjelent makroprudenciális jelentése szerint nagyjából 120 milliárd forintnyi lakossági hitel (ennek meghatározó része lakáscélú kölcsön lehet) tartozik még a védőernyő alá, amely a teljes állomány 1,5 százalékának felel meg. A közelmúltban meghosszabbított – és kiterjesztett – kamatstop több mint 1400 milliárd forintnyi jelzáloghitel-állományt védett a kamatemelkedés kockázatától: a kamatstoppal érintett hitelek körében a törlesztőrészletek átlagosan 53 ezer forintot tettek ki, amelyek 85 ezer forintra emelkednének a program kivezetése esetén.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mihez kezdjenek az érintett ügyfelek a törlesztési moratórium év végére, valamint a kamatstop jövő év közepére várható kifutása után, amikor már nem érvényesülnek ezeknek az intézkedéseknek a korlátozó hatásai.

Az kétségtelen tény, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkra válaszul bevezetett törlesztési moratórium a lakossági hiteladósok százezreinek nyújtott érdemi segítséget. 

Ebből az következik, hogy az adott hitel törlesztőrészlete jelentősen – akár évekkel is – meghosszabbodhat az eredetileg tervezetthez képest, és a végül visszafizetendő összeg is érdemben nőhet.

Az utóbbit jól szemlélteti az MNB-nek a moratórium legutóbbi meghosszabbításakor végzett számítása is, amely szerint az átlagos moratóriumos lakáshitelesnek 14 év hátralévő futamidővel 8,5 millió forint tartozása van, a hitelének kamata pedig 5 százalék. A jegybank kalkulációi szerint egy tipikus, a moratóriumban lévő lakáshiteles még további 283 ezer forintnyi kamatfizetési többletteherre számíthat akkor, ha 2022. december 31-ig továbbra is igénybe venné a moratóriumot. A korábban felgyülemlett moratóriumi kamatokkal együtt ez összességében mintegy 1,7 millió forint többletkamat-kiadást jelentene számára, miközben hitelének futamideje összességében 4 évvel és 10 hónappal nőne meg (ebből 10 hónappal az idei év második fele miatt).

Ebben a helyzetben az adósnak feltétlenül érdemes mérlegelnie, hogy mihez kezdjen a moratórium lejárta után. 

Ami az utóbbit illeti, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kamattal és milyen kamatperiódussal „ketyeg” a szóban forgó kölcsön, illetve mekkora az a futamidő, amely hátra van belőle. Ha a kölcsönt – és itt természetesen az ingatlanhitelekre kell gondolni – az utóbbi öt évben, alacsony kamat mellett vette fel az érintett ügyfél, hosszú kamatperiódus mellett, akkor legfeljebb azt érdemes mérlegelnie, hogy a moratórium időszaka alatt felhalmozott többlettartozást díjmentesen előtörlessze – ha erre adott a pénzügyi lehetősége. Ha viszont rövidebb kamatfixálású hitelről van szó, a gyorsan emelkedő lakáshitelkamatok miatt feltétlenül érdemes elgondolkodni a kiváltáson is, hiszen így az adós jelenlegi pénzügyi helyzetéhez állíthatók a hitel paraméterei, és persze jobban megvédheti magát az emelkedő kamatkörnyezet okozta kockázatoktól is.

Az ez év januárjában bevezetett és a nemrég meghosszabbított – illetve kiterjesztett – kamatstop már jóval több lakossági adóst érint. (A kiterjesztett kamatstop már a legfeljebb ötéves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is vonatkozik.) Az MNB adatai szerint 2022 júniusában a lakossági jelzáloghitel-állomány 22 százaléka volt változó kamatozású, ami hozzávetőleg 1200 milliárd forintot jelentett.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint a kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetnie, amelyből 284 ezret tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma (őket érinti a hosszabbítás), valamint további 66 ezret az újonnan érintettek köre (rájuk vonatkozik a kiterjesztés). A kormány döntése értelmében – emelte ki a miniszter – a szankciós kamatfelár a családoknál marad, ami nekik 2022-ben 80 milliárd forintot jelent, 2023 első fél évében pedig több mint 60 milliárd forintot ér el. 

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamatstopnak köszönhetően 2022-ben egy család 282 ezer forintot takarít meg, 2023 első fél évében pedig 174 ezer forintra tehető az az összeg, amit a kormány intézkedésének köszönhetően nem kell kamatként megfizetnie.

Bár a kamatstop védelmével legalább a jövő év közepéig számolhatnak az érintettek, nekik is érdemes lehet elgondolkodniuk azon, hogy mit kezdjenek a későbbiekben a hitelükkel. A 10-20 évig fix kamatú konstrukcióra váltás kézenfekvő megoldás lehet, ám ennek nyomán az érintetteknek a mostaninál jóval magasabb – és minél tovább várnak, feltehetően annál nagyobb – törlesztőrészletekkel kell kalkulálniuk. Ha viszont a jövő év közepén tényleg eltűnik a védőernyő, akkor úgy ugrik meg hirtelen akár havi több tízezer forinttal is a törlesztési teher, hogy a kölcsön évente – vagy akár sűrűbben is – rendre átárazódhat. Mindezek nyomán itt is hasonló a helyzet, mint a moratóriumos lakáshiteleseknél: ha tartósan emelkedő kamatokkal és magas inflációval számol az adós, feltétlenül érdemes kiváltania a hitelét.

A jegybank statisztikái szerint miközben 2018 első nyolc hónapjában még 19 százalék felett járt a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú lakáshitelek aránya az új szerződéseken belül, idén augusztus végéig már az 1 százalékot sem érte el. Az MNB adataiból viszont a lakáshitelek kamatainak emelkedése is egyre jobban látszik: a szerződésekben szereplő, átlagos, éves kamatláb már 7,8 százalék felett járt augusztusban, miközben egy évvel korábban még alig 4,2 százalékot tett ki.