Megszólalt a honvédelmi miniszter: „senkinek ne legyen kedve a környékünkre jönni”

A magyar nemzet katonanemzet, szükséges, hogy ez az üzenet minél több fiatalhoz eljusson, és egyre többen tartsák fontosnak a haza fegyveres szolgálatát – mondta a honvédelmi miniszter a Kossuth rádió Gondolat-jel című műsorában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, szükség van arra, hogy a fiatalok értsék katonanemzet létünket, azt felismerjék magukban, és továbbadják a következő generációnak. Úgy vélte, ebben szerepe van a kultúrának, a honvédség saját csatornáin közvetített információknak és a politikusi nyilatkozatoknak is.

Magyarázata szerint a magyar fegyverrel foglalt hazát, és azzal is védte meg, sok évszázados történelmének elemeit nem is nagyon tudja máshoz kötni, mint valamilyen harci cselekményhez. A miniszter a katonanemzet létre példaként hozta fel azt is, hogy a Habsburg Birodalomban a tiszteknek harctéri érdemekért 1757 és 1918 között adományozott Mária Terézia-rend 1200 tulajdonosának több mint 20 százaléka volt magyar ajkú, miközben a birodalmi tisztek 5-10 százaléka számított magyarnak.

– mondta a miniszter. Rámutatott arra, aki a társadalom iránt érzett felelősségéből fegyvert ragad a családja, lakókörnyezete, hazája védelmére, az valószínűleg a munkahelyén is jól teljesít, a gyermekeit megfelelően, helyes szellemben neveli, nagy és erős az össztársadalmi szerepe, súlya, példája.

„Hadsereget építünk, a haderőfejlesztés kellős közepén vagyunk, hiába vásárolunk, gyártunk eszközöket, csodálatos nyugati technológiát, ha nincs olyan katona, aki ezt nem pusztán üzemelteti, hanem magát katonaként fogja fel, és harcolni mer velük, felismerve magában az ehhez szükséges erőt, akkor itt nem lesz honvédelem, mert az a lelki elszántságon múlik” – mondta. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette: a békéhez erő kell, a békéhez az kell, hogy „senkinek ne legyen kedve a környékünkre jönni”, mert ha igen, akkor megfelelő felszereltségű, létszámú, elszánt katonákkal találkozik.