Nagy Márton: új lakáspolitikára van szükség

Szűk esztendők várnak az építőiparra – kezdte a beszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján, Budapesten. Hangsúlyozta: az alapanyagiparral sokkal többet kellene foglalkozni, ezen a téren tett már lépéseket a kormány. 

Nagy Márton beszélt a gazdasági várakozásokról: eszerint idén 4–5 százalék között alakulhat a növekedés, egy jó harmadik negyedévre számít a miniszter, viszont az utolsó negyedév és a jövő év eleje szerinte már nem lesz ilyen erős.

– fogalmazott Nagy Márton. Úgy látja, a lakossági építkezéseknél már látszik a lassulás, de ez a sors vár az ipari beruházásokra is. Hangsúlyozta, hogy a magánberuházásokat kell most támogatnia a kormánynak. Az állami építőipar esetén a koncesszió húzhatja a növekedést, összességében a beruházási stop miatt csökkenő aktivitásra számít a miniszter.

Az építőipar a 8 százalékát foglalkoztatja a nemzetgazdaságban dolgozóknak, az egyik legnagyobb foglalkoztató a turizmus mellett. 

Ez a költségsokk sokkal magasabb, mint az infláció a miniszter szerint. Utalt a 20 százalékos inflációra, bár ez az építőiparban jóval nagyobb, 30 százalékos lesz szerinte. „Ez sokkal masszívabb sokk” – fogalmazott. Szerinte ez döntően anyagköltség, bár a munkaerőköltség is szerepet játszik benne. Az anyagköltség szerinte brutális, hozzátéve, hogy emiatt a „matek nem jön ki”, tehát a jövedelmezőség is csökken. Példaként emelte ki a cement drágulását az alapanyagoknál, ezek ráadásul energiaintenzív termelést igényelnek. Szerinte ilyen környezetben nagyon nehéz tervezni.

– fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve, hogy nemcsak a kereslettel, az alapanyaghiánnyal is szembesülhet a jövőben az ágazat.

A finanszírozási oldalról elmondta, hogy két számjegyű kamatokra húsz éve nem volt példa. „Nincs olyan ember, aki ilyen körülmények között hitelért folyamodna” – mondta. Szerinte az átárazódó hitelköltségek is problémát fognak okozni. 

Az állami megrendelések értéke egy egészségesebb szintre eshet vissza, ez a szám 2700 milliárd forintra csökkenhet. Nagy Márton szerint a beruházási stop miatt „két évig még nagyon nehéz lesz”.  

A miniszter arról is beszélt, hogy a vállalkozások számát illetően az ÉVOSZ-nak van még dolga, túlságosan elaprózódott az ágazat. Ezt a helyzetet szerinte meg kéne szüntetni, mivel ez így nem jó. Az építőipar nem tudja elérni, hogy valamilyen rendet tegyen – mondta. Hangsúlyozta, a piac ki fogja kényszeríteni az építőipar konszolidációját, nemcsak a mikro-, hanem a középvállalatoknál is, hozzátéve, hogy most fog elválni, hogy ki a rossz, és ki a jó. Szerinte emiatt koncentrálódni fog az építőipar, a középvállalatoknál ez mindenképpen bekövetkezik.

A lakáspolitikáról elmondta, hogy ugyan szeretne a kormány 20 ezer új lakást látni minden évben, ám ez nehezen jöhet össze. Emlékeztetett, hogy korábban 40 ezer új lakás épült, ez lenne az ideális.

– mondta Nagy Márton, szerinte az egész országban iszonyú áremelkedések vannak. Idén 17 ezer új lakás épülhet, ez jövőre biztosan kevesebb lesz. A megújulási rátáról elmondta, nagyon messze vagyunk tőle, egyedül 2020-ban sikerült elérni ezt a lakásszámot, akkor 27 ezer új lakást adtak át. 

Hangsúlyozta, hogy új lakáspolitikára van szükség, a tervek nem csökkenhetnek évente 5-10 ezer lakás alá. A babaváró támogatásról azt mondta, szerinte betöltötte a szerepét, aki fel akarta venni, az már felvette.