Tízéves a trafiktörvény: bizonyítottak a dohányboltok, de a magas rezsi őket is sújtja

A parlament tíz éve, 2012 őszén fogadta el a trafiktörvényt, amelynek értelmében 2013 júliusa óta csak nemzeti dohányboltokban lehet cigarettát vásárolni. Az elmúlt évtizedet értékelve a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnöke a VG-nek elsősorban azt hangsúlyozta, hogy mára a helyi közösségek szerves részét képezik ezek az üzletek.

Nem mai találmány a trafikrendszer

A nemzeti dohányboltok több ezer üzletből álló hálózatára vonatkozó mai, lassan tíz éve érvényes – a kormány akkori érvelése szerint a fiatalkorúak dohánytermékekhez jutásának megakadályozása érdekében kialakított – működési szisztéma egyáltalán nem új keletű Magyarországon. A dohány-kiskereskedelem 1867-től 1945-ig szintén állami engedélyhez kötött tevékenység volt, a két világháború között például a hadiözvegyek és a hadiárvák jövedelemhez juttatásának eszköze volt a trafikkoncesszió – idézte fel Lengyel Antal.
A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnöke megjegyezte, 

s más hazai megoldások is nemzetközi példákon alapulnak: a központosított logisztikától a licencalapú kiskereskedelemig.

Korlátozott a trafikosok termékköre és profitja

A kiskereskedelem más ágazataival ellentétben a trafikosokat jogszabály köti abban, mit tarthatnak az üzletben, így a kínálatot nem bővíthetik szabad belátásuk szerint. A profitot illetően pedig ugyancsak korlátozottak a lehetőségeik. Ez abból fakad – magyarázta a szakmai szervezet elnöke –, hogy a dohányárucikkeknek rögzített az ára hazánkban, vagyis bármelyik nemzeti dohányboltban ugyanannyiért lehet megvásárolni őket. Az árbejelentést, azaz az eladási ár módosítását a felügyeleti hatóságnak kell megtenni, ezen keresztül pedig a gyártók döntik el, mennyit kelljen fizetni a termékért. Ugyanígy jogszabály határozza meg azt is, hogy mennyi lehet a kiskereskedelmi árrés, vagyis a trafikos nyeresége e termékeken. Tehát a dohányboltokban nem lehet az árak emelése útján nagyobb nyereségre szert tenni – hangsúlyozta.

Lengyel Antal ugyanakkor azt tartja a legfontosabbnak, hogy a dohányboltok mára a helyi közösségek szerves részét képezik, integrálódtak a települések szövetébe. 

– mondta, megemlítve, hogy más országokban is akadt hasonlóra példa: Olaszországban a trafikok bevonásával osztotta ki a kormány a pandémia idején a lakosságnak a védőmaszkokat.

Mi változott az eltelt évtizedben?

Amióta létrejött a trafikrendszer, óriásit fordult a világ, a dohányüzletek több olyan változást éltek meg, amely alapjaiban alakította át a munkájukat – mondta Lengyel Antal, példaként említve, hogy európai uniós előírás nyomán bevezették azt a rendszert, amely „a gyártól a hamutartóig” nyomon követi a dohánytermékeket. Ez azt jelenti, hogy minden egyes csomag dohánytermék egyedi azonosítót kap a gyártás során, így pontosan nyomon követhető, hogy egy csomag cigarettát

• hol és mikor gyártottak,
• hogyan került be az országba,
• mikor került a nagykereskedőhöz, és
• pontosan mikor és melyik dohányboltba szállították ki eladás céljából.
  Ezt az intézkedést követte az ízesített cigaretták kivezetése a piacról, s végül ez év elejétől a dohányboltok polcain kizárólag márkajelzést nem tartalmazó, egységes csomagolású termékek kaphatnak már helyet. 

– tette hozzá.

Milyen a trafikosok jövőképe?

A hazai trafikszektor jelentősnek mondható, hiszen 

A trafikosok legnagyobb seregszemléjét, a Tabak Expót kedden rendező érdekképviseletük olyan működési környezet kialakulásáért lobbizik, amely hosszú távon is biztos megélhetést garantál ezeknek a családoknak. Az elnök fontosnak nevezte azt is, hogy képzett munkaerő álljon a pult mögött, ezért kialakítottak egy képzési programot.
A rezsiköltségek elszabadulása viszont a trafikosokat is sújtja, hiszen az energia drágulása jelentős többletkiadást ró rájuk, ami ha így marad, akkor a működésüket is veszélybe sodorja – figyelmeztetett Lengyel Antal, aki ezért támogatási programot javasol a kisvállalkozások fennmaradása és a munkahelyek megőrzése érdekében.