Bemutatta a szaktárca a brüsszeli megállapodás részleteit: közel 5400 milliárd forint sorsa dőlt el
Az új közös agrárpolitika (KAP) keretében járó európai uniós források 2023–2027 közötti felhasználására vonatkozó magyar KAP stratégiai tervről megszületett megállapodás a magyar költségvetési hozzájárulással együtt 2485 milliárd forintnyi közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrás felhasználásának feltételeit tartalmazza – közölte tájékoztatóján Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető kijelentette, hogy a döntéssel biztosítottak a magyar gazdák agrártámogatásai a 2027-ig tartó időszakban, és folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújítása.
A magyar agrárkormányzat alapvető célja az volt, hogy egyensúlyt teremtsünk a versenyképességi és gazdasági szempontok, valamint a környezeti elvárások között – tette hozzá. A miniszter szerint a terv megfelel ennek a célnak, miközben a KAP egyben az élelmezésbiztonság fenntartása és a vidéki gazdaság megerősítése eszközeként is szolgál.
Történelmi lehetőségek
A magyar terv elfogadtatása a jelenlegi európai gazdasági helyzetben különösen fontos volt, hiszen a kihívások jelentős része a mezőgazdaságot vagy közvetlenül vagy közvetve érinti. Nagy István megfogalmazása szerint történelmi léptékűek a nehézségek az ágazatban, ugyanakkor történelmiek a lehetőségeink is:
a gazdaságok fejlesztésének támogatására a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között, 2021. december 30-án nyújtotta be a bizottságnak a KAP stratégiai tervét, amely már megfelelt a nem sokkal korábban elfogadott uniós jogszabályoknak. A tervhez a brüsszeli testület március 31-én összesen 424 észrevételt tett, ezeket kellett megválaszolni, illetve elfogadtatni a magyar álláspontot. A hónapokig tartó intenzív munka eredményeként a huszonhét tagállamból Magyarországnak tizedikként sikerült lezárnia a tárgyalásokat. Ezek után szeptember 22-én nyújtották be újra a magyar tervet, amelyet tizenharmadikként hagyott jóvá a bizottság.
Az agrártevékenységekben a magyar vidéki térségek jelentős része komparatív előnyökkel és tudással rendelkezik, amire érdemes és kell is építeni – nyomatékosította a miniszter, aki szerint a magyar kormány is biztosít kiemelkedően magas, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz – megháromszorozva az utóbbiak mértékét.
Többlettámogatás a kis gazdaságoknak és a fiatal gazdáknak
„Megőriztük a területalapú források nagyságrendjét, ugyanakkor az új uniós szabályoknak megfelelően át is alakítjuk ezt a támogatást” – mondta. Ezek alapján a gazdák hektáronkénti területalapú alaptámogatásként várhatóan 147 euróra számíthatnak, amihez – ahogy eddig is – környezet- és klímavédelmi alapfeltételeknek kell megfelelniük. Többlettámogatást vehetnek igénybe: az 1 és 10 hektár közötti gazdaságok várhatóan hektáronként további 80, míg a 10 és 150 hektár közöttiek hektáronként 40 eurót. Önkéntes alapon lesz elérhető az Agroökológiai Program (AÖP), amely jelentősebb környezet- és klímavédelmi vállalások fejében az alaptámogatáson felül további támogatáshoz juttathatja a gazdálkodókat, úgyhogy akár a jelenlegi támogatási szint is meghaladható lesz. A fiatal gazdák területalapú többlettámogatása is emelkedik várhatóan 92 euró hektáronkénti összeggel, és 300 hektáros családi gazdasági birtokméretig számíthatnak erre az alaptámogatáson felül.
A miniszter beszélt arról is, hogy ezek mellett
több lehetőség jut a termelői együttműködések, a vidéki vállalkozások és kistelepülések fejlesztéseinek támogatására, valamint – figyelembe véve, hogy az agrárium rendkívül tudásintenzív ágazattá vált – a tudásátadást segítő intézkedésekre is.
A stratégiai terv alapján elérendő célokat Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára számszerűsítette. Ezek alapján az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó hozzáadott értéket 2030-ra a tíz évvel azelőttihez képest a másfélszeresére emelnék, vagyis 862 euróra növelnék a 2020-as 564-hez képest. Ezen a téren volt fejlődés az elmúlt időszakban is, hiszen – ahogyan az államtitkár a VG kérdésére elmondta – 2010-ben 369 euró volt ez az érték. A jelenleg hozzávetőlegesen évi tízmilliárd euró értékű exportot 2030-ra szintén a másfélszeresére kellene növelni, míg az élelmiszeripari beruházásokat a jelenlegi szint 120 százalékára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.