Az egyes gazdasági régiók igényeihez jobban illeszkedő, intelligensebb fejlesztéspolitika létrehozása a cél – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter csütörtökön Székesfehérváron, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvénysorozatának hetedik állomásán.
A miniszter elmondta, erre azért van szükség, mert hazánkban az egyes régiók különböző fejlettségi szinten állnak,
például az Észak-Alföld és Észak-Magyarország látványosan le van maradva Budapesttől, de még a Nyugat- és a Közép-Dunántúl is a felét tudja csak elérni a fővárosi átlagnak.
Megjegyezte, hogy nemzeti szinten lehetnek ágazati célok, de erős érvek szólnak a régiós elosztás mellett.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy mindezek ellenére Budapesten sincs minden rendben, hiszen Pozsony, Varsó és Prága is megelőzi a nagyvárosok ligájában, ugyanakkor míg a magyar főváros 2004–2020 között 129-ről 153 százalékra erősödött az uniós fejlettségi átlaghoz viszonyítva, addig az Észak-Alföld 42-ről 49-re, de a Nyugat-Dunántúl is csak 66-ról 70-re.
Úgy vélte, ezért a területfejlesztési politikának az önmaguknak dinamikát generálni nem képes régiókat kell felzárkóztatnia, mert a foglalkoztatottság és az átlagkeresetek alakulása is szorosan kötődik a fejlettséghez.
A tárcavezető szerint a fejlesztéspolitikának a jövőben kiegészítő szempontként figyelembe kell vennie Budapest vonzáskörzetét, mert ebbe a gyűrűbe Székesfehérvár is éppen úgy beletartozik, mint Tatabánya, Kecskemét, Eger vagy Salgótarján, ahová a főváros perceken belül odaér. Hozzátette: ezeknek a városoknak dönteniük kell, hogy a főváros felé fordulva a gazdasági gravitációs pontot szolgálják és annak részeként élnek, vagy megpróbálnak ettől eltérő irányt véve, decentrumként önálló gazdasági életet működtetni.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy nincsen ebben a helyzetben, és jó esélye van decentrummá válni Győrnek, Szombathelynek, Zalaegerszegnek, Nagykanizsának, Pécsnek, Szegednek, Békéscsabának, Debrecennek és Miskolcnak. Ezek a városok és a körülöttük fekvő térségek jól kiegészíthetik a jövőben a fővárosi gazdaságot, ha megerősítik őket.
A miniszter az előadását követő kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy az Országos területfejlesztési koncepció felülvizsgálata jelenleg is zajlik, mert a hatályban lévő 2014-ben készült, és ugyan 2030-ig szól, ám azóta annyi változás történt, hogy a benne megfogalmazott célokat újra kell értékelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.