Javaslat érkezett, megszabadulhatunk az építőipar kóklereitől

Nagy erőkkel fogott hozzá az építési törvény és a kapcsolódó jogszabályok aktualizálásához az Építési és Közlekedési Minisztérium szakértői csapata. Az építési folyamat szabályrendszerének áttekintése során az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az előkészítő munkához kapcsolódva tíz pontban fogalmazta meg az építőipari ágazat problémáit – értesült a Világgazdaság. 

A szövetségnél abban bíznak, hogy a törvénymódosítás során figyelembe veszik jobbító és pontosító szakmai javaslataikat, és azokra figyelemmel születik meg az aktualizált jogszabály. A javaslatok egy része valójában jogtechnikai pontosítás, az elmúlt évtizedekben született változtatások egységesítése és összehangolásának szükségessége miatt. Mindezt építésgazdasági megközelítésben fogalmazta meg az ÉVOSZ.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény újraszabályozása kapcsán az egyik legfontosabb szakmai javaslat a kötelező felelősségbiztosítás kérdése. Ez az építőiparban van is meg nincs is, a  felelősségvállalással lényegében sem a kis-közepes tervező-kivitelező vállalkozások többsége nincs tisztában, sem a lakossági megrendelők. Noha a felelősségbizotítás az előre nem látható körülményekre, az esetleges károkozásokra való felkészülést szolgálja, kivédhető lenne vele az a kockázat, ami az esetleges károkozások nyomán induló sok millió forintos kártérítések révén a cégek felszámolásához is vezethet. 

A kötelező felelősségbiztosítást a tervezési, kivitelezési és mérnöki szolgáltatások teljes körére fontos kiterjeszteni az ÉVOSZ szerint, mivel az üzleti biztonság erősítéséhez és a kóklerek kiszűréséhez is fontos eszköz. 

A rendszer megtartása mellett vissza kell állítani az építési naplót, a tervezői művezetést és a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást. Mindezek hiánya ugyanis a szakszerűség rovására ment – szögezi le a javaslat.

Az előre nem látható árváltozások nincsenek kezelve a közösségi építési-beruházási közbeszerzési-vállalkozási szerződésekben. Ennek megoldására az árindexálási klauzula szolgálhat.

Fontos a projektvezető, a beruházási lebonyolító és az árszakértő beemelése a törvénybe,  utóbbit a 700 millió forint feletti becsült nettó értékű közbeszerzések esetén javasolja a szakszövetség. 

A projektvezetőnek személyi felelősségvállalás mellett megrendelői hatáskörben döntéshozatalai jogosultságot is kell adni.

– derül ki a Lázár Jánosnak megküldött szakmai anyagból. A részletes javaslatokban az szerepel, hogy minden, építési napló vezetésére kötelezett létesítmény kivitelezési munkaterületére vonatkozzon az üvegkapu, ami ne az annak működtetésére kitalált informatikai rendszer alkalmazásával működjön, hanem az e-naplóba való bejegyzéssel. Ez a munkaterületre be- és kilépők név- és adóazonosító adatain alapulna, amihez a NAV hozzáférése jelenleg is adott.

A településfejlesztési kis régiók és járási szintek megerősítése, az építési beruházások előkészítésének egyszerűsítése, gyorsítása, valamint a jelzálogjog létesítésének lehetősége a megrendelő ingatlanán is felkerült a tízpontos listára. Utóbb, vagyis 

 Ezeket figyelembe véve a késedelmes fizetés esetén kötelezővé tennék, hogy automatikusan a késedelmi kamat mértékével növelt összeget kelljen utalnia a megrendelőnek a vállalkozó felé.

A felszámolási eljárások módosítása kapcsán azt kéri a vállalkozói érdekképviseleti szövetség, hogy az épületek, építmények garanciális időszakára szóló pénzügyi visszatartásokat – miután azok a felszámolások során az egyéb követelésekkel egy kategóriába esnek és rendre nincsenek kifizetve – óvadékként, külön számlán kezelve célzott felhasználású összegként kezeljék.