Még 2020 decemberében döntött a kormány, hogy a koronavírus gazdasági kárainak enyhítésére megfelezi a helyi iparűzési adó (hipa) mértékét a kkv-k számára. Az intézkedés akkor több önkormányzati vezetőnél is kiverte a biztosítékot, ám a jelek szerint nem lett igazuk a kritikusoknak, sőt!
Budaörs polgármestere, Wittinghof Tamás erőteljesen kritizálta a hipa megfelezését, a városvezető 2020 végén egyenesen csődhelyzetet vizionált, mivel szerinte az intézkedés nem kezeli, hanem mélyíti a válságot. Hogy mennyire nem lett igaza, azt nem más, mint az ország egyik leggazdagabb településének tavalyi zárszámadása bizonyítja:
a tervezett 6,8 milliárd helyett 9,5 milliárd forintot, tehát az előirányzatnál majdnem hárommilliárd forinttal nagyobb befizetést realizált az adónemből, ami még a városvezető által olyan sokszor emlegetett szolidaritási hozzájárulási adót is bőven fedezi.
Apropó, szolidaritási adó, a polgármester gyakran hangoztatja azt is, hogy mennyire igazságtalan, ami legalább ennyire állítható a hipáról, amelyből a 30 ezres agglomerációs településnek szinte pontosan annyi bevétele volt 2021-ben, mint a 160 ezres Szegednek, és talán nem kell közgazdásznak lenni ahhoz a megállapításhoz, hogy ez inkább a főváros közelségének és az agglomerációs hatásnak, mintsem Budaörs kiváló gazdasági teljesítményének tulajdonítható. Kerestük az önkormányzatot a kérdéseinkkel, hogy idén is megismétlődhet-e a tavalyi eredmény, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Ugyanígy nem kaptunk választ a Fővárosi Önkormányzattól, amely szintén a szerencsésebb települések közé tartozik, miután a büdzséjébe információink szerint 20 milliárd forint is beeshet hipából. Érdekes egybeesés, hogy Karácsony Gergely kvázi ugyanekkora, 15-20 milliárd forint kieséssel riogatott korábban, tehát a városvezető aggodalma nem igazolódott be. A főváros pénzügyi helyzetén mindenesetre nagyon nehéz kiigazodni, miközben az egyik oldalról úgy tűnik, hogy fájdalmasan megüti az energiaválság, és ezt is állítják, másrészről épp most készül visszavásárolni a Fővárosi Csatornázási Műveket, amely mintegy 17 milliárdos többletkiadással jár az önkormányzatnak, ahogy a trolibuszok opciójának lehívása sem egy-két fillér.
Kecskeméten viszont már pontosan tudják, legalábbis a Pénzügyminisztérium adatai alapján, hogy a tervezett 12 milliárdon felül idén 1,3 milliárddal több bevétel érkezik hipából, amivel a hírös városban is megdőlhet a tavalyi csúcs. Debrecen megkeresésünkre közölte, hogy idén szépen hízott a város kasszája, az adónemből származó előirányzata 2022-re 17,9 milliárd forint volt, ez október 31-ig 101,5 százalékban teljesült, az év végére várhatóan eléri a 103 százalékot, így szinte biztos, hogy 18 milliárd fölött lesz a tényleges szám.
Az igazi kérdés, hogy a terven felül érkező pluszbefizetések mennyiben ellensúlyozzák a megugró energiaszámlákat. Míg Kecskeméten és Debrecenben idén talán nem lesz gond (az előbbi esetében ezt maga a polgármester mondta, az utóbbi önkormányzatban erre nem tértek ki a válaszban), Székesfehérvár sajtószolgálata lapunkkal azt közölte, várhatóan teljesülni fognak az önkormányzat 2022-re tervezett adóbevételei, „ez azonban sajnos nem kompenzálja az energiaár-emelkedés hatásait”.
Ugyanakkor az szinte biztos, hogy ha az idei évet még valahogy megússzák, a jövő év lesz nagyobb falat az önkormányzatoknak,
a debreceni városháza úgy számolt, hogy 2023-ra várhatóan 2,2 milliárddal több iparűzési adóbevétellel lehet tervezni, ez azonban az energiamegtakarítási intézkedések ellenére is csak mintegy 40 százalékban tudja fedezni a megnövekedett energiaköltségeket.
A települések életét jövőre tehát szinte biztosan megnehezíti is a növekvő energiaárak kigazdálkodása, ilyen körülmények között pedig érthető, hogy mindenki ott próbál spórolni, ahol tud, legyen szó az adventi vagy a karácsonyi díszkivilágításról.
Nem úgy Szegeden, a dél-alföldi város, dacolva az energiaválsággal, 200 ezer LED-izzóval ünnepli az adventi időszakot, ami kétségtelenül szép, csak nem biztos, hogy kifizetődő.
Nagy kérdés, hogy amikor minden önkormányzat próbál tartalékot képezni, köztük a leggazdagabb hazai települések, akkor hogy érvelhet bármilyen kormányzati segítség mellett a dél-alföldi város, főleg azok után, hogy a kormány elvárja, hogy az önkormányzatok készítsenek válságmenedzsment-tervet.
Ettől függetlenül a hazai települések még bízhatnak a kormányzat támogatásában, az ígéretek szerint kompenzálni fogja a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokat, hetek óta járja az országot Balla György miniszteri biztos, hogy egyeztessen helyi vezetőkkel. Fontos emlékezni, hogy a hipa kompenzációjában sem volt kivételezés, akkor ugyanis nemcsak Budapest, hanem Székesfehérvár és Győr sem kapott támogatást. Ezzel szemben például Szeged és Pécs kapott 2-2 milliárd forintot, de Miskolc is 1,3 milliárdot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.