Már csak pár év és vidékre is elérhet az 5G Magyarországon
A digitalizáció fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a digitális gazdaságban dolgozók aránya mára már elérte az összes foglalkoztatott 17 százalékát idehaza. S mint arra a kormány Nemzeti Digitalizációs Stratégiája is rámutat: az infokommunikációs, azaz az IKT-szektor a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre az autóipar után. A teljes kivitel 8,7 százalékát ez az ágazat adta 2019-ben, ami hasonló teljesítmény, mint a mezőgazdaság és az élelmiszergyártás együttvéve.
Mekkora lesz az 5G lefedettség Magyarországon?
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett, nyolc évre szóló stratégia célja, hogy az európai államok rangsorában hazánk 2030-ra a legjobban teljesítő tíz ország közé lépjen előre a jelenlegi 22. helyről a digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve.
A digitalizáció nemzetközi szinten is kitörési pont lehet a magyar gazdaság és társadalom számára
– hangsúlyozták.
Az infrastruktúrát tekintve az elképzelések alapján
2025-re a jelenlegi 18-ról 67 százalékra bővülhet az ország 5G lefedettsége,
amely jelenleg jórészt Budapestre és környékére, a Balaton térségére és néhány további megyeszékhelyre korlátozódik.
Emellett
- a járási székhelyeknek a nemzeti távközlési gerinchálózati végpontokkal való ellátottságát – ugyancsak 2025-ig – az eddigi másfélszeresére növelnék,
- 2030-ig a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások arányát 79-ről 95 százalékra emelnék,
- továbbá minden köznevelési és szakképzési intézmény számára biztosítanák a legalább 1 Gbps sávszélességű hálózati kapcsolatot.
Informatikai képzések, e-ügyintézés
Az infrastruktúra mellett bőven van még feladat a lakossági internethasználat fejlesztését illetően is, amely szintén deklarált célja a kabinetnek. A cél, hogy az évtized végére a digitális készséggel nem rendelkezők – azaz a 16–74 évesek körében az internetet nem használók – aránya a jelenlegi felére, 5 százalékra csökkenjen, azoké pedig, akik rendszeresen böngésznek a világhálón, 95 százalékra nőjön.
A kormány azt már korábban világossá tette, hogy
a felsőoktatásban kiemelt feladatnak tekinti az informatikusképzés erősítését,
s ez visszaköszön a digitalizációs stratégiában is, amely azt vállalja, hogy az informatikai felsőoktatási szakokon végzettek aránya az alapképzésben tíz év alatt megduplázódik, és így eléri a 10 százalékot.
Ugyanakkor nemcsak a lakossági, hanem a vállalati oldalon is erősítenék a digitalizációt, s ennek jegyében az online értékesítő vállalkozások arányát 16-ról 20 százalékra, a big data elemzést használó cégekét a mostani kétszeresére, 15 százalékra növelnék.
A terveknek része az állam további digitalizációja is, ami azt jelentené, hogy még több állampolgárt vonnának be az e-kormányzati szolgáltatások felhasználói közé.
Hatalmas növekedés várható a sávszélességigényekben
A stratégia azzal is számol, hogy a hálózatba kötött elektronikai eszközök bekapcsolása, a gépek és különböző szenzorok közötti kommunikáció elterjedése jelentősen meg fogja emelni a hálózatok kapacitásaival, megbízhatóságával szembeni elvárásokat a következő években. Sávszélességigény-növekedést generál például
- a felhőalapú alkalmazások további terjedése,
- az e-közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások kínálatának és használatának növekedése,
- hosszabb távon pedig a virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) alapú játékok és munkavégzés is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.