Az infláció miatt nőhetnek tovább a menzaárak
Jó hír, hogy az ukrajnai háború nem okozott élelmiszer-ellátási problémákat, az alapanyag-szállítás folyamatos maradt, a várakozásokkal ellentétben nem kellett újratervezni a nmenzai étlapokat. A covidos időknek is végük, az előfizetések és a lemondások száma a békebeli szinten stabilizálódott ebben a tanévben.
A jó híreknek ezzel végük is, már ami az iskolai menzákat illeti, mert minden más körülmény a vártnál kedvezőtlenebbül alakult a közétkeztető cégek számára.
Átlagosan mennyivel nőtt az iskolai étkezés ára?
Ágazati becslések szerint
30 százalék körüli szolgáltatásidíj-emelést lett volna reális érvényesíteni, de jellemzően csak 20 százalék körüliről tudtak megállapodni a közétkeztető cégek az önkormányzatokkal,
egy részük arról is csak két lépésben. Szerettek volna rugalmas árazást bevezetni a szektorban, ami egyre indokoltabbnak látszik az inflációs nyomás és az ingadozó energiaárak miatt.
A tavaly még nagy felzúdulást keltő, túlzónak tartott menzai áremelési igényről mára kiderült, hogy még a tanév feléig sem fedezi a tényleges költségnövekedést. Az élelmiszer-infláció ugyanis már novemberben 44 százalékra nőtt, ami a menzai cégek gazdálkodását rendkívüli mértékben megterheli, hiszen költségszerkezetük nagy részét épp az élelmiszer-beszerzés teszi ki. Minderről Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője nyilatkozott a Világgazdaságnak.
Hatalmas probléma az árak tervezhetetlensége, szinte általánossá vált, hogy néhány nappal az esedékes emelés előtt értesülnek az új árakról, amikor az aktuális étlap már régen összeállt, és csak utólag lehet finomhangolni a részleteket
– érzékelteti a helyzet komplexitását a szekcióvezető. A szakmai szervezet illetékese szerint az élelmiszer-beszállítókkal szemben az infláció és az energiaárak emelkedése nyomán elveszítették az alkupozíciót a cégek.
Ment a Covid, jött az infláció, és egyelőre nem lehet látni, hol áll meg a folyamat.
Az éves inflációs adatokra vár a szektor egy része, aki viszont nem ehhez kötötte az automatikus idei díjemelést, most komoly alkudozásra kényszerülhet – jegyezte meg Sáfár Ferenc.
Rugalmas árazásra várnak az iskolai menzák, mert máris elavult a nyári díjszabásKevésnek bizonyult az őszi díjemelés, újabb drágulás jöhet. |
Az infláció nemcsak szolgáltatóként, hanem munkaadóként is terheli a cégeket, hiszen a bérfejlesztés elkerülhetetlen a dolgozók megtartása érdekében. Tavaly szeptemberben 15 százalékos béremelést hajtott végre több közétkeztető, ami nem tart ki az idei évre, amikor legalább ilyen mértékben kell tovább növelni a fizetéseket. Mindezek együttesen tovább emelik az önköltségeket, egyúttal a tervezhetetlenséget is, hiszen
meg kellene becsülni azt is, hogy 2023-ban mennyivel módosítsák a szolgáltatási szerződések díjtételeit.
Előre tervezni a mai bizonytalan időkben szinte lehetetlen. Sáfár Ferenc nem titkolta, hogy az ilyen típusú tervezhetetlenség nagyon megnehezíti az életüket, de a szakma helytáll – tette hozzá –, ugyanis nem csökkent a szolgáltatási minőség, alapvetően nem nyúltak hozzá az étlapokhoz.
Tanév közben is drágulhat a menza?
A menzai étkezés a diákok részére még mindig a legolcsóbb és a legkedvezőbb megoldás, az önkormányzatok többsége a költségek általuk meghatározott részét még mindig átvállalja. Tehát van, ahol a szülők semmit, máshol a teljes költségnövekedést megérzik majd a saját pénztárcájukon is hamarosan.
Nem egységes gyakorlat, és az adott önkormányzat pénzügyi helyzetétől, anyagi mozgásterétől is függ, hogy az óvodai étkezési díj, valamint az iskolai étkezés ára hogyan változik idén. A gyermek-közétkeztetés emelkedő költségeiből kérdés, hogy mennyit vállalnak át 2023-ban az önkormányzatok.
A támogatás mértékéhez hasonlóan egy ebéd ára is nagyon eltérő lehet, nemcsak korosztálytól, hanem akár országrésztől függően, még cégen belül is vannak különbségek. Az árazás jellemzően üzleti titok, hiszen a költségek sem azonosak, a dolgozók bérezésétől a helyiségbérleti díjon át számtalan összetevőjük van.
Minikörképünk szerint egy-egy iskolai ebédért az állami intézményekben többnyire 500–800 forint közötti összeget fizetnek a szülők, ami már az önkormányzatok által támogatott ár.
Kik kaphatnak kedvezményt iskolai étkeztetésre?Bölcsődében és óvodában ingyen étkezhetnek a tartósan beteg és fogyatékkal élő gyerekek mellett azok is, akik ilyen gyermekkel egy háztartásban élnek, praktikusan a testvérek is, akiknek iskoláskorba lépve megszűnik a kedvezmény. A tartósan beteg és fogyatékos gyerekek számára az általános iskola első osztályától nappali tagozatos tanulóként végig jár az 50 százalékos díjkedvezmény, amire a három vagy több gyermeket nevelő családban élő tanulók is jogosultak. Ingyenes étkezési lehetőséget ad a törvény azoknak, akiknek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb nettó munkabér 130 százalékát. A rendszeres nevelésbe vettek pedig már bölcsődésként, a nappali tagozatos iskolai tanulmányaik végéig ingyenes étkezést vehetnek igénybe. A hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára a szünidőben is biztosítani kell a napi egyszeri ingyenes, meleg étkezést a szülő vagy a gyám kérésére. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.