Friss kutatás: Európában minden negyedik ember fűtési nehézségekkel küzd

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU) – ez derül ki a Századvég új kutatásának eredményéből.

A vizsgálat szerint átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban. Ugyanakkor a rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb. Emlékeztettek rá, az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió háztartásainak 

• 6,9 százaléka (13,5 millió háztartás, 29,9 millió ember) egzisztenciális okokból nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, 
• és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. 

A most nyilvánosságra hozott 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet „drámai romlását” vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált ebben a két problémában.

– ez állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján. 

Felemás állami védőháló

A Századvég Alapítvány felmérésében az is olvasható, hogy az Oroszország és az Európa közti fokozódó kereskedelmi konfliktus okozta energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU országait. Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér. 

A legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait. A Századvég erről azt írja: a megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami – ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – 

Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók.

Bezzeg a finnek, a magyarok és a dánok

A felmérés szerint a legnehezebb helyzetben Görögország van, ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása. 

Az eredményekből az is kiolvasható, hogy minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját. A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett.

Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb, 18 százalék. Megjegyezték, hogy a fűtési és fizetési nehézségekben érintettek közti tagállami különbségeket – a rezsitarifák mellett – az adott ország jövedelmi viszonyai és a díjak kompenzálására nyújtott egyéb transzferek is befolyásolják.

Miből számolták ezt ki?

Az Eurostat alapjául szolgáló EU-SILC-felmérés és a Századvég-kutatás egy az egyben nem hasonlítható össze az eltérő módszertan miatt. A Századvég ugyanakkor aláhúzta, hogy az eredményekben tapasztalható különbségek jó indikátorai a romló tendenciának. A 2022-es Európa Projekt az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki. Összesen 38 ezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.