Debreceni kínai akkumulátorgyár: Magyarország nagyhatalom, dicséri és irigyli Nyugat-Európa

Kína, USA, Németország és Magyarország – ez lehet az erősorrend 2027-re a világon az akkumulátorgyártási kapacitásokban.

Ha az iparági várakozás bekövetkezik, olyan gazdaságokat előzne meg a magyar, mint a svéd vagy a lengyel. Hazánk ugyanis öt éven belül 194 gigawattóra (GWh) kapacitást érhet el, miközben ezt Svédországban 135, Lengyelországban pedig 112 GWh-ra várják. 

Németországnak 6, az USA-nak 10, Kínának pedig 69 százalékos részesedése lehet. 

Ez alapján túlzás nélkül kijelenthető, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lesz. Az ide vezető út rögös, de a csodájára járnak.

Siessünk, mert minden megváltozik

Először is azt kell tudomásul venni, hogy a járműgyártásban forradalom megy végbe, ráadásul brutális tempóban. A jelenleg a földön elérhető nem egészen 1200 GWh-s akkugyártási kapacitás 2027-re megnyolcszorozódik. És ezzel még nincs vége a trendnek: az elkövetkező években a legjelentősebb piaci fejlesztések a lítiumion-akkumulátorcsaládon belül várhatók. Az energiasűrűség az elmúlt tíz év során majdnem háromszorosára nőtt, az előrejelzések alapján a fejlődő tendencia legalább a következő tíz év során fennmarad. Vagyis aki most kimarad, az egy korszakra jó eséllyel kiesett a játékból. 

A hazai gazdaságban 2011 óta a járműgyártás a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alágazata, amely a teljes ipari termelési érték bő harmadát adja. Ennek megfelelően a járműgyártásban dolgozók száma 160-170 ezer fő környékén alakul. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a családokkal együtt közel milliós társadalmi rétegnek a munkáját hogyan lehet átmenteni az elektromobilitás korába. Erre pedig nem látszik más válasz, csak az, ami éppen történik. Az előre menekülés és a gyártói kapacitások Magyarországra csábítása. Ha ez sikerül, a hazai gazdaság előtt új dimenziók nyílhatnak ki.

Nyugaton értik, tudják

A közelmúltban jelent meg egy Reuters-összeállítás – ennek elkészítéséhez Németországban, Magyarországon, Kínában és Dél-Koreában mintegy 20 iparági szereplővel és tanácsadóval készítettek interjúkat –, amiben azt taglalják, hogy hazánk az a helyszín, ahol egyesülnek a nagy német autógyártók és az ázsiai akkumulátorbeszállítók. A témát az Automotive News is feldolgozta és több fontos tényt rögzített mind a magyar akkugyár-stratégiáról, mind a projektek között zászlóshajónak számító kínai CATL-üzemről, amit Debrecenbe terveznek.

Az írás részletesen feldolgozva a Járműipar.hu szakportálon is megjelent. Az Automotive News először is leszögezi, hogy a nagy német konszernek, illetve az ázsiai akkumulátorgyártók és -beszállítók több milliárd dolláros együttműködés keretében Magyarországon fognak össze az elektromos ambícióik megvalósításáért. 

– Dirk Woelfer, a budapesti Német–Magyar Kereskedelmi Kamara munkatársa így jellemezte, mennyire ágyazódott be Magyarország az elektromos meghajtású járműgyártásba. Ez önmagában is jókora pozitívum, de az, hogy az autógyártók és az akkumulátorbeszállítók egymás mellett dolgozhatnak, eggyel erősebb vonzerőt jelent. A kínai CATL, a világ első számú elektromos autókba szánt akkumulátorgyártója, a koreai SK Innovation és a Samsung SDI akkumulátorgyártó óriás mind azt állította, hogy a német gépkocsigyártókhoz való tervezett közelség kulcsfontosságú tényező volt a magyarországi beruházási döntésükben. 

A mostani tudásunkkal nem feltétlenül fogható fel, hogy mekkora jelentősége van a jövőre nézve annak, hogy a CATL Debrecenben 7,6 milliárd dollárt fektet be Európa legnagyobb akkumulátorgyárának megépítésébe, miközben a BMW 2,1 milliárdból épít gyárat ugyanitt. Ez a beruházási extázis a beszállítók komplett ökoszisztémáját megmozgatja, a fékrendszerek és akkumulátorkatódok gyártóitól kezdve a gépiparig. Ezzel párhuzamosan a Mercedes-Benz a kecskeméti gyárát elektromos autók gyártására alakítja át, a Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi pedig Győrben állít elő autókat és villanymotorokat.

És még egy szempont: a Boston Consulting Group, valamint a Berylls Strategy Advisors autós tanácsadói szerint a németországi akkumulátorágazat fejlődésének kilátásait visszavetette az orosz gáz elvesztése miatti szerkezeti átalakítás az energiaszektorban. Magyarország viszont viszonylag stabil energiarendszert kínál, amelyet az atomenergia, a magas támogatások és Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adó is erősít. Utóbbin nem változtat az sem, hogy az EU elfogadta a globális minimumadót, hiszen ez alól Magyarország felmentést kapott.

Magyarország, a világ közepe

„A teljes akkumulátorellátási lánc Magyarországba érkezett” – erősítette meg Ilka von Dalwigk, aki az Európai Unió által 2017-ben indított Európai Akkumulátor Szövetség szakpolitikai vezetője. Úgy fogalmazott, hogy mindenki Magyarországon van, aki számít. 

– mutatott rá. Alexander Timmer, a müncheni Berylls Strategy Advisors tanácsadó cég partnere, aki több hazai autóipari és akkumulátoripari projektben dolgozott, azt nyilatkozta, hogy Magyarország vonzó csomagot kínál, és a költségelőnyök, az állami támogatások, valamint az autógyárakhoz való közelség kombinációja egyre vonzóbbá teszi az országot az akkumulátorgyártók számára.

Eközben Debrecenben

Február 4-én 14 órakor újabb tüntetést szerveznek Debrecenbe a CATL tervezett beruházásával szemben. A botrányos közmeghallgatások után egy héten belül ez már a második megmozdulás lesz, az elsőt január 28-án tartották csekély, néhány száz fős érdeklődés mellett. A szervezők azzal magyarázták a második demonstrációt, hogy szeretnének 10-20 ezer fős tömeget elérni. Ezzel kapcsolatban két fontos dolgot érdemes leszögezni.

1. Nem lehet elvitatni, hogy az állampolgároknak joga van tisztán látnia, pláne az olyan korszakos beruházások kapcsán, mint a CATL-gyár, illetve a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi vitákat le kell folytatni a lakossággal.
2. Ugyanakkor azt sem lehet elhallgatni, hogy a helyenként erőszakos tiltakozásokat finoman szólva sem hiteles arcok vezetik. 

A véleményvezérek között mások mellett feltűnik a Rendszerváltók csoport több ismert tagja. Ők azok, akik alapvetően az Alaptörvény legitimitását tagadják, de a Covid létezését is vitatják és a védőoltások alkalmazása ellen is kampányoltak.

A CATL-gyár kapcsán több összeesküvést is terjesztenek, így például hogy a beruházás Magyarország termálvízkészletének kiárusításáról szól. Teszik ezt annak ellenére, hogy a szakértők világossá tették: az üzem 80 százalékban úgynevezett szürkevizet, vagyis tisztított használt vizet használ fel. Szintén feltűnik a tiltakozók között Orosz Mihály Zoltán, Érpatak egykori polgármestere, aki az érpataki modell alkalmazásával vált országosan híressé, hírhedté.

Márpedig ezeknek a közéleti szereplőknek a megjelenése kapcsán óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire vehetők komolyan a magyarországi akkumulátorgyárak elleni tüntetések.