Kínai akkumulátorgyár: Áder János üzent a debrecenieknek

A debreceniek megnyugodhatnak, ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvízük – mondta el a városba tervezett akkumulátorgyár kapcsán Áder János a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett új műsorában. A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a természetes vízvisszapótlás naponta mintegy 75 ezer köbméter Debrecen vízbázisán.

Áder János Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével beszélgetett, a téma pedig a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár volt, pontosabban az ezzel kapcsolatban az utóbbi hetekben megfogalmazott aggodalmak. Áder János a debreceni gyárépítéssel kapcsolatos félelmeket úgy foglalta össze: 

• az ellenzéki politikusok szerint nagyon magas a gyár áram- és vízigénye, 
• jelentős levegő- és talajszennyezésre kell számítani, 
• a tervezett 9000 munkahelyet valójában nem magyarok, hanem ázsiaiak töltik majd be.

Erre reagálva leszögezték, hogy a 200 ezres lakosú város napi vízfogyasztása ma 38 ezer köbméter, és ha az ellenzők véleménye szerint valóban ugyanennyi vizet igényelne naponta a gyártás, azt akkor is biztonságosan fedezni tudják. 

A hiányzó 20-30 százalékot pedig bőven biztosítja a Keleti-főcsatornán naponta érkező 30 ezer köbméter felszíni víz. Kaderják Péter azt is megjegyezte, hogy a hűtés zárt rendszerben folyik, a gyártáshoz használt vizet pedig helyben tisztítják meg. Áder János arról is beszélt, hogy ha az európainál is szigorúbb magyar technológiai szabályozásokat betartják, és a hatóságok betartatják, akkor nem fordulhat elő vízszennyezés ebben az üzemben sem. Emlékeztetett arra, hogy Gödön, az ott már működő dél-koreai akkumulátorgyár környezetében civil szervezetek vettek mintát a talajvízből, ami századannyi lítiumot tartalmazott, mint például egyes magyarországi palackozott ásványvizek természetes lítiumtartalma.

Már látszik, hogyan lehet elég energia a debreceni ipari parkhoz

Kaderják Péter a debreceni gyár jelentős energiaigényéről elmondta: a közelben épülő BMW-gyár és más alkatrészgyártók miatt a város teljes ipari parki rendszere igényel majd 800 megawattal több hálózati kapacitást. Az Európai Bizottság pedig éppen nemrég fogalmazta meg azt a javaslatot, hogy a megújuló áramot termelők és felhasználók között határokon átívelő, hosszú távú szerződéseket lehessen kötni, 

A korábbi köztársasági elnök arra is kitért, hogy a 9000, döntően betanított munkát igénylő álláshelyet a környező megyékből is fel lehet tölteni, hiszen ma ebben a térségben 81 ezer ember keres munkát. Beszélgetőtársa szerint az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki munkaerőpiacra is pozitív hatással lehet a debreceni gyár. 

Lefutott meccs, hogy a jövő az akkumulátoroké

Áder János szerint az akkumulátorokra szükségünk lesz, hogy a meglévő életszínvonalunkat, közlekedési szokásainkat fenn tudjuk tartani. Az a zöldfordulat pedig, amelyet mindenki fontosnak tart az európai gazdaságban, az akkumulátoros áramtárolási technológia nélkül nem történhet meg.

Kaderják Péter úgy vélekedett, hogy a klímaváltozás elleni fellépés fő területe a közlekedési szektor dekarbonizációja, az áttérés a belső égésű motorokról az elektromos meghajtásra, és ezen a területen ma globális ipari forradalom zajlik. Világszerte óriási a verseny azért, hogy ebben az átállásban mely régiók vagy országok lesznek vezetők. Ma Kínában helyezik üzembe a világ összes elektromos járművének 90 százalékát, az Egyesült Államok például a Tesla révén meghatározó innovációkat valósít meg, de Európa és Amerika között „öldöklő a verseny”, amelyben Magyarország is kezd tényezővé válni. Kína piacvezetőként állítja elő a lítiumionos akkumulátorok majdnem 70 százalékát, az Egyesült Államok csak a piac 10 százalékát birtokolja, Európában ezért épül 40 akkumulátorgyár a következő tíz évben. 

Képtelenség, hogy ne térülne meg a debreceni akkugyár

A magyarországi személyautó- és akkumulátorgyártás szorosan összefügg, hiszen a készülő akkumulátorok 90 százaléka a járművekbe kerül, ezért fontos, hogy a járműgyártás közelében valósuljon meg a szükséges alkatrészek gyártása is. Egy elektromos jármű értékének mintegy 30-40 százaléka az akkumulátor, ami tehát kulcsalkatrész. A volt államfő képtelen felvetésnek nevezte, hogy ne hozna majd hasznot az akkumulátorgyártás, hiszen nem kérdés: a gyártó, a város és az ország számára is bevételt hoz a modern technológia, ráadásul egy új ipari forradalom idején az a kérdés, hogy szemtanúi vagy szereplői akarunk-e lenni. Ezzel összefüggésben Kaderják Péter rámutatott, hogy 2021-ben már a magyar export 4 százalékát adta az akkumulátoripar, négymilliárd dollárnyi áruforgalommal. Európában a leggyengébb években is mintegy 10 milliós autógyártásnak pedig akár a 20 százalékát is képes lesz Magyarország ellátni akkumulátorokkal a mostani fejlesztések révén.